Vereckei emlékmű

1. melléklet a 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelethez

Javaslat a

"Vereckei honfoglalási emlékmű"

[települési/tájegységi/megyei/külhoni magyarság] értéktárba történő felvételéhez

A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI

1. A nemzeti érték megnevezése: Vereckei honfoglalási emlékmű

2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása

 agrár- és élelmiszergazdaság  egészség és életmód  épített környezet
 ipari és műszaki megoldások  kulturális örökség  sport
 természeti környezet  turizmus és vendéglátás

3. A nemzeti érték fellelhetőségének helye: Kárpátalja

4. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik

 települési  tájegységi  megyei  külhoni magyarság

5. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása

895-ben a honfoglaló magyarok többsége a Vereckei-hágón keresztül érkezett a Kárpát-medencébe. 1241-ben a mongol-tatár fősereg itt tört be Magyarországra. Az első világháború idején, 1914-ben az osztrák-magyar csapatok súlyos harcokat vívtak a hágónál az orosz cári csapatokkal. A második világháború idején szintén súlyos harcok voltak a hágó környékén (az Árpád-vonal völgyzáraihoz tartozó erődítmények ma is láthatóak). A hágón a valóban lenyűgöző természeti szépségen kívül kevés a látnivaló.

Az 1896-ban, a millennium évében állított honfoglalási emlékmű a csehszlovák korszakot (1920-1939) még átvészelte. Az 1940-es évek második felében azonban a rajta elhelyezett emléktáblákat leverték, majd az 1950-es évek közepén az egész emlékművet szétbontották. A felső részét alkotó obeliszk ma a közeli Tuholka faluban a községháza előtt áll. A hágón napjainkban egy ukrán emlékmű található, amely azon partizánoknak (szicsgárdisták) állít emléket, akiket - az azóta megcáfolt ukrán történelmi elmélet szerint - Kárpátalja 1939-es visszacsatolásakor a magyarok végeztek ki. A mögötte álló, havasi pásztort ábrázoló szobor a szovjet időből származik. A magyar honfoglalás millecentenáriumában a hágótól kissé távolabb, egy teljes panorámát kínáló ponton állították fel.

1996-ban ünnepeltük a honfoglalás 1100. évfordulóját. Méltóképpen szeretett volna megemlékezni e jeles dátumról a kárpátaljai magyarság is. A Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége és a Magyarok Világszövetsége millecentenáriumi emlékmű felállítását határozta el a Vereckei-hágón, melynek az év nyarára tervezett felavatása a szervezők szándéka szerint egyik központi eseménye lett volna az ünnepi évnek. 1996 tavaszán meg is kezdődött Matl Péter munkácsi szobrászművész monumentális alkotásának kivitelezése, ám az ukrán nacionalista erők ellenállása miatt a hatóságok meghátráltak és leállíttatták az építkezést. Az elkezdett emlékmű a különböző hivatalok közötti aktatologatás áldozata lett, évekig befejezetlenül állt és folyamatos rombolásoknak volt kitéve az ukrán ultranacionalisták részéről. 2008-ban a magyar állam 25 millió Ft ráfordítással újjá építtette az emlékművet ugyancsak Matl Péter kivitelezésében. Az emlékmű a Kelet és Nyugat közötti kaput jelképezi. Hét tömbből áll, amelyek a Kárpátokon átvonuló hét honfoglaló törzset szimbolizálják. A "kapu" nyílásában a vérszerződésre emlékeztető oltárkő található. Az ukrán nacionalista vandálok többször is meggyalázták az emlékművet, melynek biztonságára ma már kamerák is vigyáznak. A KMKSZ tulajdonában álló emlékmű alighanem még sok támadás célpontja lesz. Mi, magyarok azonban soha nem mondunk le róla, mivel létjogosultságunk bizonyítékaként tekintünk rá.

6. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

A Vereckei-hágó a Máramarosi-havasok és a Keleti-Beszkidek közt biztosítja az áthaladást 839 m magasan. Ez a hágó nem olyan mint az Alpok ismert hágói, hanem inkább egy hosszan elhúzódó laposabb hegygerinc. Azt, hogy milyen jelentősége van a magyar történelemben és a kultúrában nem kell hangsúlyozni. Történelmünk része, itt jöttek be honfoglaló őseink. A hagyomány szerint itt vonult be 896 tavaszán Árpád vezér a fősereggel a Kárpát - medencébe. Később itt törtek be a tatárok, lengyelek, és itt fogadták 1703 tavaszán Esze tamásék is a hazatérő Rákóczit. Ez az a vidék, amelyet minden magyar igyekszik legalább egyszer felkeresni.

A Vereckei-hágó (vagy szoros) az egyik legismertebb földrajzi név népünk történetében. Ugyanakkor nekünk, magyaroknak, nem egyszerűen földrajzi név vagy sima történelmi emlékhely. Olyan szent helyünk, mely a honfoglalás mellett népünk európaivá válását, az egész magyar történelmet jelképezi. A Verecke szó hallatán minden magyar háta borsózik, a hágón állva pedig elszorult szívvel gondolunk vissza múltunkra, merítünk erőt a jövő építéséhez.

7. A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források)