Kárpátaljai archaikus ima

1. melléklet a 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelethez

Javaslat a "kárpátaljai archaikus ima" [települési/tájegységi/megyei/külhoni magyarság] értéktárba történő felvételéhez

A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI

1. A nemzeti érték megnevezése: "kárpátaljai archaikus ima"

2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása

 agrár- és élelmiszergazdaság  egészség és életmód  épített környezet
 ipari és műszaki megoldások  kulturális örökség  sport
 természeti környezet  turizmus és vendéglátás

3. A nemzeti érték fellelhetőségének helye: Kárpátalja

4. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik

 települési  tájegységi  megyei  külhoni magyarság

5. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása

Archaikus ima - archaikus népi imádság: epiko-lírai műfaj, de dramatikus elemeket sem nélkülöz. Témája szakrális, jobbára a szenvedéstörténet egyes kánoni és apokrif mozzanatait tartalmazza. Kizárólag a szájhagyományban maradt fenn, önálló műfajként csak a legutóbbi időben felfedezett. Kapcsolatot mutat a középkor vallásos irodalmával, elsősorban költészetével, de a liturgikus valóságát is érzékelteti szövegében és dallamvilágában egyaránt. Ugyanakkor a világi lírához is kötődik.

Kárpátalján még elevenen él a katolikus lakosság körében. Funkcióját tekintve használják: betegség, rontás szemverés ellen; gonoszűző céllal; segélykérésre stb.

Az archaikus imaszövegek kárpátalján csodával határos módon fennmaradtak. Ennek a lírai-epikai s egyben drámai tartalmi és stiláris jegyeket hordozó népi műfajnak eddigi háttérbeszorulását több tényező okozta. Elsősorban az, hogy önálló műfajként még Magyarországon is csak az 1960-as években indult el a gyűjtése, míg a Szovjetunióhoz tartozó Kárpátalján a kommunista rezsim által sanyargatott maroknyi magyarság (s ugyanúgy a többi nemzet) egyházi és vallási élete is a legszigorúbb terror nyomása alatt sínylődött. E végvidékre a Magyarországról indult, s a határokon túlra is eljutott gyűjtők hangja nem jutott el. A Hegyet hágék.,. [1]-ban sem találunk kárpátaljai anyagot.

A megpróbáltatás, a tiltás azonban minden ördögi akarat ellenére az archaikus műfaj fennmaradását, továbbélését segítette elő. A hivatalos egyház meghurcolása, a vallásgyakorlás korlátozása, a templomok bezárása, a papok Gulágra száműzése a közösségekben nem tudta teljes mértékben elpusztítani a több évszázados hitet. Az új ideológia nem mindenki számára vált követendővé. A pislákoló lámpafénynél, vagy a tűz parazsánál, de legtöbbször sötétben, ima szállt az égbe. Az archaikus imát kizárólag a szájhagyomány őrizte meg. A szomjanhalót megmentő korty vízként hatott itt minden szó. Nem volt cenzúra: a hit és a lélek diktált. A tiltott szakrális írott szöveg helyett nyugodtan lehetett használni ezt az öregektől tanult különleges, sok archaikus szót tartalmazó imát. Napjainkban is élő hagyomány.

6. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

Az archaikus népi imádságok a magyar szövegfolklór legújabb kutatási területét adják, jóllehet a népköltészet egyik legrégibb rétegét alkotják. Bizonyos témamagjaik - toposzaik -, motívumaik, állandósult nyelvi formáik révén ugyanis a középkorban eredeztethetők, néha még korábbi időben, s kétirányú szellemi hatást jeleznek. A szövegek fennmaradása Kárpátalján még napjainkban is arra buzdít, hogy bekerüljenek a külhoni magyarság nemzeti értéktárába.

7. A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

a) György Horváth László - Lajos Mihály: A Hömlöc lábánál. Salánk, Feketepatak és Verbőc történetéből. Ungvár-Budapest: Intermix Kiadó; 1988

b) Kész Margit: Gyógyító hagyomány Kárpátalján. Úgy ne ártson néked Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség - Ungvár, 2006

c) Pilipkó Erzsébet: Népi imádságok Salánkon. Honismeret. XX.6.76-79.;

[1] Erdélyi Zsuszanna (1999): Hegyet hágék, lőtőt lépék. Archaikus népi imádságok. Kalligramm Kiadó, Pozsony, p. 139.