Munkácsi református templom
A Munkácsi Református gyülekezet története 1532-re vezethető vissza. Ebben az időszakban már virágzó közösséget találtunk itt. Egyes források 1528-ra, mások pedig 1530-ra datálják a reformáció megjelenését Munkácson. Mindenekelőtt Kálmáncsehi Sánta Mártonhoz köthető ez a folyamat. Bocskay István, Bethlen Gábor és a Rákóczi család idején az egyház erős és meghatározóvá vált, sok iskolát alapítottak és gondoskodtak a szegényekről.
Az 1660-tól 1790-ig terjedő időszakot Báthory Zsófia irányítása alatt üldözések és nehézségek jellemezték az egyházat. A régen használt református templomot elvették, és a református papot, Ferenczi Istvánt elűzték. Nyolc évig nem volt saját templomuk. 1668-ban egy jobbágyházat vettek igénybe az istentiszteletek lebonyolításához.
1688-ban újabb nehezítő körülmények következtek be. Mindent elveszítettek, beleértve a templomot, a parókiát és a jövedelmüket is. Az istentiszteleteket először szabad ég alatt tartották, majd Keresztúri Miklós birtokán egy csűrben. Később a csűrt fából készült imaházzá alakították át. 1703-ban az imaházat felgyújtották a császári hadsereg parancsára, ami a város egy részének is a tűz martalékává vált. 1708-ban némi segítséget kapva a reformátusok egy fából készült templomot emeltek, de ezt a Rákóczi szabadságharc leverése után, 1720-ban lerombolták. 18 évig nem volt egyetlen fedél sem a reformátusok feje fölött. Minden igyekezetüket, hogy templomot építsenek, elutasították. 1742-ben sikerült egy kis szalmával fedett imaházat építeni, amelyben az istentiszteleteket 1790-ig tartották, amikor II. József császár engedélyezte a templomépítést. A templom 1795-ben, torony nélkül épült fel. A torony csak 1798-ban épült hozzá. Az épületet az ünnepi alkalmakkor ágyúlövés is megingatta, és csak 1815-ben sikerült újra felállítani és felszentelni.
A templom főbejárat feletti felirata a következőképpen hangzik: "Ez a szent ház a Szentlélek, a Szentháromság dicsőségére, őfelsége II. József római császár és király legméltóságosabb ösztönzése nyomán a Helvét-hitvallású egyház saját költségén építette 1795-ben". Az egyház által épített parókia 1839-ben készült el, de jelenleg nem az egyház tulajdona. Több földterületet és szőlőt is kaptak adományként. Az első kis orgonát 1852-ben szerelték fel. Jelenleg a templomban egy 10 regiszteres, 1 manuálos Rieger orgona található. Az egyháznak már 1777 óta van énekkara. Trianon után Kárpátalja első püspöke a munkácsi lelkész, Bertók Béla volt.
A második világháború után a templom állami tulajdonba került.
1990-től számos változás következett be az egyház életében. Újraindult a hitoktatás és a konfirmációs oktatás. Elkezdődött a diakóniai munka, amely során segítettek a szegényeknek és nagycsaládoknak. Gulácsy Lajos volt a gyülekezet vezető lelkipásztora 1982-től 2008-ig, majd 2008 áprilisától beosztott lelkipásztori szolgálatot látott el a KRE zsinata által engedélyezett időszakban a korát figyelembe véve. Jelenleg unokája, Gulácsy Dániel tiszteletes szolgálja a munkácsi gyülekezetet.