Szürtei római katolikus templom

A település története mélyen gyökerezik a középkorban, és templomuk is jelentős szerepet játszott a közösség életében. A település nevét először 1281-ben említik az okmányokban, amikor a Baksa nemzetség megvette a Rátótiaktól. Ez az esemény jelzi a település korai történetének fontosságát és gazdasági fejlődését. Templomukat a 14. században építették, ami azt mutatja, hogy már akkoriban is szerves része volt a közösségnek és vallási életüknek.

1332-ben már plébániaként említik a település templomát, ami azt jelzi, hogy már ekkoriban is fontos vallási központ volt. A 15. században azonban a reformátusok kezére került, ami egy fontos változást jelentett a vallási életben. Csak jóval később, 1718-ban sikerült visszaszerezni a templomot a katolikusoknak. Ez az időszak is mutatja, hogy a vallási fejlődés és a hitélet változásai milyen mélyen befolyásolták a település életét és kultúráját.

1730-ban új templomot kellett építeni, valószínűleg a korábbi épület már nem volt megfelelő állapotban vagy túl kicsi volt a növekvő közösség számára. Az új templom megőrizte az eredeti alaprajzi elrendezést, de a 19. században egy négyzetes toronyt építettek hozzá, ami tovább növelte annak impozáns megjelenését és funkcióját a településen.

A templom érdekessége, hogy számos történelmi emléket őriz, mint például a Szürthey család egyik tagjának 15. századi figurális sírkövét, valamint Szürthey Miklósné Máriássy Krisztina 16. századi, vörös márványból készült, címeres sírkövét. Ezek az emlékek nemcsak a templom történelmét, hanem a helyi közösség és családok múltját is megőrzik és ápolják.

A templom története során több nehéz időszakot is átélt, mint például 1945-ben, amikor egy bombaszilánk által megsérült az egyik harangja. Azonban az évszázadok során mindig sikerült felújítani és újraépíteni a templomot, hogy továbbra is szolgálhasson a közösség vallási és kulturális központjaként.

Az orgonát 1920 és 1939 között az eperjesi Julius Guna készítette. A templom liturgiája magyar nyelven zajlik, ami tovább erősíti a helyi közösség és identitás fontosságát.