Kárpátaljai Magyar Hímzőműhely
A Kárpátaljai Magyar Hímzőműhely egy jelentős és egyedülálló kulturális kezdeményezés, amely 2021 októberében indult hímzőtanfolyammal Csapon, a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület szervezésében. Célunk a kárpátaljai autentikus népművészeti motívumok és azok sokszínűségének felfedezése, bemutatása és átörökítése a következő generációk számára. A hímzőműhely munkáját Szuperné Bohus Judit, a Gránátalma-díjas népi iparművész hímző és csipkeverő, a Magyar Kultúra Lovagja irányítja, aki szakmai tudásával és tapasztalatával segíti a műhely tagjait a különböző hímzések technikáinak elsajátításában.

A Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület már évek óta azon dolgozik, hogy a kárpátaljai népművészeti értékek ne csupán a helyi közösség, hanem a világ színpadán is ismertek legyenek. Ennek érdekében bemutatókat (Amerikában, Ausztriában, Japánban, Magyarországon, Angliában és Ukrajnában), divatkollekciókat és kiadványokat készítettek, amelyekben a nagydobronyi keresztszemes minták és beregi szőttesek kapnak hangsúlyt.
A Kárpátaljai Magyar Hímzőműhely tagjainak tevékenysége középpontjában a közösség összefogása áll. Az Egyesület megkereste azokat a kárpátaljai hölgyeket, akik hobbi szinten nagyon sok időt és energiát áldoznak arra, hogy hímzéseket készítsenek. Az csoport szakmai társasággá formálódott, amely autentikus kárpátaljai minták felhasználásával kezdte el munkáját.

A hímzőműhely tagjai rövid idő alatt kiemelkedő eredményeket értek el. 2022-ben részt vettek a XXX. Országos Kisjankó Bori Hímzőpályázaton, ahol lakástextília kategóriában mutatták be pályázatukat. Nagydobronyi keresztszemes függönyök, párnák, kötény, fonalzsák, valamint beregi keresztszemes függönyök és párnák kerültek bemutatásra a nívós hímzőpályázaton és kiállításon. A Kárpátaljáról érkezett munkákon hagyományos keresztszemes öltéstechnikákat alkalmaztak. Az igényesen elkészített lakástextíliák megalkotásakor fontos szerepe volt annak, hogy megismertessék Kárpátalja autentikus népművészeti motívumait és azok sokszínűségét, megfelelve a kortárs trendeknek.
Tudásuk legjavát bemutatva, Szuperné Bohus Judit, Halász Kovács Mária, Horváth Erika, Tar Emese, Bereczky Zsuzsanna, Kopinec Emese, Kovács Marianna, Daskovszka Szabina és Vass Veronika munkái 2022. július 1-én Mezőkövesden Kisjankó Bori díjban részesültek.

A nívós díj, meghozta a lelkesedést és azóta a vállalkozó kedvű tagok már több nagyobb munkába is belekezdtek Szuperné Bohus Judit segítségével, akivel folyamatos szakmai kapcsolatban áll a hímzőműhely.
2023-ban elkészültek a BY ME Treasure kárpátaljai divatkollekció immár hungarikummá vált beregi keresztszemessel díszített ruhái, amelyek a magyarországi üzleti élet és a londoni valamint japán közönség tetszését is elnyerte. A ruhákat díszítő minden egyes öltést a Kárpátaljai Magyar Hímzőműhely tagjai készítették, Szuperné Bohus Judit tervei alapján. A ruhák megvásárlói nemcsak egy szép és egyedi ruhadarabot kapnak, hanem támogatják a kárpátaljai magyar közösséget. 2024-től a népi ékszerek készítése is a tevékenységeink közé tartozik. A hímzőműhely autentikus beregi mintákkal, mikrohímzett ékszereket készít, amit Judit tervei és szakmai vezetése ihlet.

Az elmúlt időszakban a Kárpátaljai Magyar Hímzőműhely kárpátaljai keresztszemes mintákat dolgozott fel, melyekkel 2024-ben nagy sikert arattak a XIX. Kárpát-medencei Népi Textilfesztiválon. Daskovszka Szabina, Horváth Erika, Kovács Marianna, Kopinec Emese és Vass Veronika alkotásai Színhangulatok témakörben első helyezést nyertek. Ezt az eredményt az autentikus keresztszemes technikákat és díszítési módszereket továbbfejlesztve érték el.

A Magyar Kézművességért Alapítvány (AMKA) "Magyar kézművesség - 2024" pályázatán is sikert aratott a hímzőműhely. Daskovszka Szabina, Horváth Erika, Kopinec Emese, Kovács Marianna és Vass Veronika nagydobronyi keresztszemes munkái különösen figyelemre méltóak voltak, és a zsűri döntése alapján kiállításra kerültek a Vajdahunyadvár Király termében.
A kárpátaljai hímzés történetének egyik legkiemelkedőbb nemzetközi diplomáciai és kulturális sikere 2024 novemberéhez kötődik, amikor a műhely munkái egészen Japánba is eljutottak. A tokiói Liszt Intézet bemutatóin és a Tokiói Magyar Fesztiválon a kárpátaljai delegáció hatalmas sikert aratott. A rendezvény legemlékezetesebb pillanata az volt, amikor Akisino japán császári hercegné őszinte érdeklődéssel tekintette meg a kárpátaljai alkotásokat, és személyesen is átvett egy beregi hímzett párnát, amely a Kisjankó Bori-díjas kollekcióból származott.

A Kárpátaljai Magyar Hímzőműhely munkájának elismeréseként 2024 decemberében a Hagyományok Háza Tárgyalkotó Népi Iparművész Szervezet címét kapta , amely a népművészet iránti elkötelezettségüket és a minőségi kézműves munka iránti szenvedélyüket ismeri el.
Az elnyert cím újabb lendületet adott a közösségnek. A folyamatos szakmai fejlődés érdekében a műhely tagjai rendszeresen vesznek részt debreceni továbbképzéseken, ahol mentoruk iránymutatásával tökéletesítik tudásukat, és közösen dolgoznak az autentikus minták megújításán. A kitartó munka eredményeként a mezőkövesdi XXXI. Kisjankó Bori Országos Hímzőpályázaton a hímzőműhely ismét rangos elismerésben részesült: a beregi keresztszemes hímzés hagyományainak továbbéltetéséért ezúttal különdíjat vehettek át.

A műhely értékteremtő tevékenysége a Kárpát-medencei szakmai közönség figyelmét is felkeltette, így sikerrel mutatkoztak be a felvidéki Zoboralji Hímzőkonferencián, valamint a zentai Kárpát-medencei Értéktár Konferencián is.
A kárpátaljai értékek megőrzéséért végzett áldozatos munkát elismerve a lakiteleki Hungarikum Ligetben tartott interaktív kiállításuk és mesterségbemutatójuk alkalmával a közösség mentorát, Szuperné Bohus Juditot, valamint Lezsák Sándort az újonnan alapított Örökségdíjjal tüntették ki.
A hímzőműhely híre nemcsak a Kárpát-medencét, hanem a nemzetközi színteret is meghódította. A budapesti Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon (OMÉK) a közönség élőben csodálhatta meg a hímzőasszonyok aprólékos munkáját, ősszel pedig a lisszaboni Magyar Nagykövetség 1956-os ünnepi megemlékezésén a portugál és nemzetközi közönség előtt arattak nagy sikert a kárpátaljai motívumokkal díszített divatkollekcióval és díjnyertes alkotásaikkal.

A nehéz kárpátaljai körülmények, a gyakori téli áramkimaradások ellenére az asszonyok sokszor csak akkumulátoros lámpák fényénél öltögették tovább a fonalat. Ez a rendíthetetlen kitartás hozta meg a békéscsabai 20. Kárpát-medencei Népi Textilfesztiválon elért harmadik helyezést, amelyet egy nagydobronyi mintán alapuló, szálánvarrott technikával készült, nyolcdarabos garnitúrával érdemeltek ki.

A lendület a nyári fesztiválszezonban is kitartott, hiszen a vajdasági Tiszavirág Fesztivál Művészutcájában is nagy érdeklődés övezte legújabb remekeiket.

Az eddigi évek egyik legnagyobb szakmai visszaigazolását végül a debreceni "Élő Népművészet – XVIII. Országos Népművészeti Kiállítás" regionális tárlata hozta el számukra: a szigorú szakmai zsűri a hímzőműhely által benyújtott negyven pályamunkából harminckilencet elfogadott és oklevéllel díjazott. Ez az elismerés esélyt teremtett arra, hogy a legkiválóbb kárpátaljai alkotások a budapesti Néprajzi Múzeum országos kiállításán is méltó helyet kapjanak.

A Kárpátaljai Magyar Hímzőműhely tagjai kivételes tehetséggel bírnak, és Szuperné Bohus Judit vezetésével folyamatosan fejlődnek. A műhely célja, hogy a hagyományos népi iparművészetet képviseljék, fejlesszék és hozzájáruljanak a kulturális örökségünk megőrzéséhez és továbbéléséhez.
Kovács Marianna
Csapon született, és jelenleg is ott él. két fiú büszke édesanyja. tanítónőnek tanult. A csapi iskolában dolgozott 4 évig, ahol szabad idejében megismerkedett a hímzéssel, horgolással és kötéssel .
Molnár Henrietta
Bótrágyon született, és jelenleg is ott él. Angol-történelem szakon szerezte meg diplomáját a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán . Jelenleg a Mathias Corvinus Collegium - Kárpátalja munkatársaként tevékenykedik.
Vass Veronika
1974-ben született Csapon, ahol felnőtt és elvégezte a középiskolát. Tanulmányait az Ungvári Nemzeti Egyetemen folytatta, miközben vasúti szállítással foglalkozó cégnél dolgozott.
Horváth Erika
1982-ben született Tiszapéterfalván, és Csetfalván él családjával. Három gyermek édesanyja. A kézművesség nagy hagyománnyal bír a családjában, és rendszeresen foglalkozik gyermekek kézműves oktatásával.
Bereczky Zsuzsanna
1982-ben született Csapon, és jelenleg is ott él. Miután elvégezte a Kijevi Kereskedelmi és Közgazdasági Egyetemet, könyvelőként dolgozott. Három gyermek édesanyja.
Daskovszka Szabina
1983-ban Csapon született, ahol jelenleg is családjával él. Egy lány édesanyja. A kézimunkázás már az iskolában elkezdte vonzani.
Szuperné Bohus Judit
A Kárpátaljai Magyar Hímzőműhely mentora, Gránátalma-díjas népi iparművész hímző és csipkeverő, a Magyar Kultúra Lovagja
Kopinec Emese
Péterfalván született, és az Ungvári Nemzeti Egyetemen szerzett diplomát magyar nyelv és irodalom szakon. Jelenleg irodai munkatárs a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesületénél.
Begela Tímea
1976- ban született Kisgejőcön. Két gyerek
édesanyja. Már gyermekkora óta érdeklik a népi hagyományok. Nagymamájától
tanulta a hímzés és szövés alapjait.Kertész Ágnes
1977-ben Szalókán
született. A Beregszászi Egészségügyi Szakközépiskolában végezte tanulmányait,
és jelenleg háziorvosi asszisztensként dolgozik a Csapi Alapellátási
Központban.











