Bereczky Zsuzsanna

1982-ben születtem Csapon. Végzettségem szerint könyvelő vagyok, és sokáig ebben a szakmában dolgoztam, így a precizitás és a rend – mind a számokban, mind az életben – természetes módon kísérte végig az eddigi éveimet.

A kézművességgel gyermekkoromban találkoztam először: édesanyám szabadidejében szívesen kötött, nagymamám pedig szépen hímzett, és a varrógépén mindenféle ruhát el tudott készíteni. Bár a család ezen szeretetteljes mintát adott át, én magam iskolás éveim óta nem hímeztem – egészen addig, amíg 2021 őszén  nem találkoztam Szuperné Bohus Judittal.

Szervezőként vettem részt az első csapi hímzőhétvégén, ahol a Kárpátaljai Magyar Hímzőműhely megalakult. Akkor még azt gondoltam, hogy a feladatom csupán annyi lesz, hogy felkérem azokat a helyi asszonyokat, akiről tudtam, hogy szeretnek kézimunkázni, és megszervezem az első találkozójukat a mentorukkal. Arra viszont nem számítottam, hogy Judit az én kezembe is tűt és anyagot ad, mondván, próbáljam ki magam is! Azóta is csinálom: a műhely tagjaként a beregi keresztszemes hímzés technikáiban mélyedtem el.

A mindennapokban a közösségért való tenni akarás határozza meg a hivatásomat. A Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület titkáraként, valamint az ASzakkör program kárpátaljai koordinátoraként nap mint nap azon dolgozom, hogy összefogjam a régió alkotni vágyó embereit, és eseményeket, kiállításokat koordináljak. A magyar kultúra megélése a civil életemben is jelen van: a 3. sz. Csapi Gr. Széchenyi István cserkészcsapat tagjaként, valamint a Csapi Kökény Néptáncegyüttes táncosaként is igyekszem továbbadni ezt az örökséget.

Számomra az alkotás és a közösségszervezés nem pusztán hagyományőrzés, hanem egyfajta terápia is. Jelenleg a Károli Gáspár Református Egyetem mentálhigiénés segítő továbbképzésén tanulok, mert hiszem, hogy a közösségünk lelki egészségének támogatása szorosan összefonódik a közös alkotás lélekemelő erejével.

Minden munkámban és szervezőtevékenységemben biztos hátországot jelent a családom. Férjem, Tamás, aki operatőrként sokszor a rendezvényeink vizuális megörökítésében is segítségemre van, valamint három gyermekünk – Tamás, Veronika és Dániel – mindennapi motivációt adnak ahhoz, hogy építsük a közösséget, és ezt a hatalmas, tiszta forrásból fakadó örökséget élhető formában adjuk át az utánunk jövő generációknak.