Viski református templom

Huszttól 25 kilométernyire, a Tisza bal partján fekszik Visk, melynek első említése 1271-ből való. A település északi felén, egy kisebb kiemelkedésen áll a kőfallal körülvett középkori eredetű templom, melyet a református közösség használ. A templom 1270-ben épült, majd a XIV. században, Károly Róbert (1308-1342) uralkodása idején gótikus stílusban felújították. Falait törtkőből rakták, szerkezeteit, melyek ma jórészt meszelve vannak, faragott kőből készítették.

A 800 férőhelyes istenháza téglalap alakú, síkfedésű hajójához keletről nyújtott, a nyolcszög öt oldalával záródó, dupla falszélességgel keskenyebb szentély tartozik. A szentélyt a hajótól ugyancsak csúcsíves diadalív választja el. A szentély sarkain három, a templomhajó nyugati sarkain egy-egy átlós irányú támpillér látható. Egykor a szentély északi oldalán sekrestye állt, melyet mára lebontottak. A templomon egységes, cementes lábazat fut körbe, a hajó falait fent összetett profilú koronázópárkány zárja le. A hajó nyugati oldalában álló főkapu körte- és pálcatagokkal díszített. Déli falában két keskeny csúcsíves és egy átalakított ablak, valamint egy csúcsíves kapu van, északi falában pedig három csúcsíves ablak és egy csúcsíves kapu látható. A templomhajó rokokó stílusú famennyezete népies díszítésű, geometrikus és ornamentális motívumok, színes madarak díszítik. 1789-ben festette a Nyitra megyéből származó Váli Antal. Szintén 1789-ben kerültek a templomba a ma is meglévő padok. Az 1885-ben készült el a ma is használatban lévő úrasztala.

A viski templom freskótöredékeket is rejt magában. A Teleki László Alapítvány lebonyolításában, a magyar műemlékek megmentését szolgáló Rómer Flóris-terv támogatásával sikerült ezeket feltárni 2019-ben. Az 1400-as évek elejére keltezhető képek a templom több mint kétharmadában maradtak meg. Az épület északi falán indul a középkori krisztológiai ciklus, melynek jelenetei a déli falon, a diadalív pillérénél fejeződnek be. Jól azonosíthatók többek közt a betlehemi gyermekgyilkosság, a menekülés Egyiptomba, majd a passió jelenetei, és a ciklus kiegészül még Mária halálával és Szűz Mária Krisztus általi mennyei koronázásával is. A templom három építéskori keleti ablaka mellett megfestett női szentek között Alexandriai Szent Katalin, Antiókhiai Szent Margit és Szent Borbála fedezhető fel biztosan, mellettük sikerült feltárni egy tonzúrás szerzetes alakját is.

A templomot kontyolt, meredek nyeregtető fedi, nyugati végén csúcsos, négy fiatornyos huszártorony emelkedik, mellette a szoknyás, galériás, csúcsos XVIII. századi harangtorony áll. Két harang lakik benne: a 8 mázsás nagyharang 1887-ben készült, a kisebb, 3 mázsás harangot 1934-ben öntötték Egry Ferenc kisgejőci műhelyében.

Az öreg falak sok minden átéltek az elmúlt évszázadok alatt. A római katolikus templomot 1524-től a református közösség használja. Itt tartotta meg 1657-ben II. Rákóczi György az erdélyi országgyűlést. 1669-ben tűzvész pusztított a településen, mely a templomot sem kímélte, ahogy az 1675-ös nagy árvízkor is megsérült az istenháza. 1717-ben a tatárok dúlták fel, s 33 éven át fedél nélkül állt. 1750-ben új tetőszerkezetet és mennyezetet kapott. 1880-ban a fehérre festett síkmennyezetű szentélybe ácsolt karzatra állították az Országh Sándor által épített, most is működő 12 változatú neogótikus díszítésű orgonát. 1921-ben bádogtetővel látták el a templomot. 2019-ben átfestették a tetőt. 2020 októberében az orkán erejű szél felszedte a viski református templom tetejének bádoghéjazatát az északi oldalon a torony felől, majd feltekerte a hajó feletti tető hosszának kétharmad részén. Ennek következtében jelentősen beázott a templom plafonja, a legénykar padozata, padlója és számos falrész is. Az adakozók gyors segítségének köszönhetően sikerült helyreállítani a tetőszerkezetet, de a beázás nyomai megmaradtak.

A templom kertjében állították fel az elsők között Kárpátalján azt a gyönyörű kopjafát, amely az 1944 novemberében elhurcolt magyar férfiak emlékműve. Emellett a kert számos növényritkaságnak ad otthont. 2003-ban a kertben kopjafát állítottak a Rákóczi-szabadság viski résztvevőinek emlékére. Szintén kopjafa emlékezik meg Kálvin Jánosról. a máramarosi koronavárosokról, az 1657. évi viski országgyűlésről, az 1717-es tatár betörés áldozatairól, az 1848/1849-es szabadságharc hőseiről, az I. és II. világháborúban elhunyt viski férfiakról, továbbá a valaha Visken szolgált református lelkészekről.