Úri kaszinó

Beregszász az egykori Bereg vármegye központjaként mindig is kitüntető figyelmet fordított a kultúra, a művelődés ápolására. Számos irodalmi egyesület, amatőr színtársulat és közművelődési intézet működött egykor a Vérke-parti városban. Ezek közül az egyik legmeghatározóbb a kulturális és irodalmi feladatokat betöltő Beregszászi Kaszinó volt, melyet Eötvös Tamás (1800-1867) másodalispán alapított meg 1841-ben. Első székházát 1890-ben építették, azonban ez hamarosan szűknek bizonyult. Ekkor született meg a terv egy nagyobb, tekintélyesebb kaszinóépület megépítésének.

A mai Rákóczi terén álló Úri Kaszinó épülete 1912-ben épült Méhes Samu beregszászi építészmérnök irányításával és Besenszky Gyula munkácsi építész tervei alapján.

A szecesszió jegyeit magán hordozó épület ünnepélyes megnyitására 1913. július 6-án került sor. Ezt követően itt tartották a megye kulturális és társadalmi rendezvényeit, a közgyűléseket, a bálokat és az estélyeket, melyeken fellépett többek között Kosztolányi Dezső, Mécs László, Fedák Sári, Móricz Zsigmond és Báthy Anna is.

A második világháború végén a szovjetek bejövetelével megszűnt a kaszinó. Az épületet ezt követően számos célra - gyógyszertár, nyomda, lakóház - használták.

Az 1980-as években felújították, ekkor kapta a jelenleg is használt Arany Páva nevet. Az épületen jelentős kár keletkezett a 2005. június 27-i tűz során, amikor az egykori kaszinó teljes tetőszerkezete megsemmisült. Azóta a tetőt újjáépítették, s most is építési munkák folynak a jelenleg hotelként és étteremként működő épület területén.