Szent István kultusz Kárpátalján

A mai Kárpátalja az egykori Bereg, Ugocsa, Ung és Máramaros vármegyék területén helyezkedik el. Közülük kettőt, a Beregit - korábban Borzsovait - és az Ungit Szent István hozta létre. Szent István a vármegyék mellett egyházmegyéket is alapított. Az említett 4 vármegye előbb az erdélyi, majd a XIV. századtól az egri püspökség fennhatósága alá tartozott.

Szent István király kultusza a középkorban virágzott térségünkben, majd a két világháború közötti időszakban ismét megerősödött. A szovjet érában háttérbe szorult, ám a rendszerváltás óta ismét egyre népszerűbb Kárpátalján első szent királyunk tisztelete. Ezt bizonyítja a Szent Istvánról elnevezett számos utcanév és köztér, az a 18 emlék, amit államalapító királyunk tiszteletére emeltek, s a Szent István-napi rendezvények. Ezek közé tartozik a Szent István napi búcsú Mezőkaszonyban és Tiszacsomán, a Szent István Kupa a Beregszászi Magyar Görögkatolikus Esperesi Kerület és a Beregszászi Magyar Konzulátus szervezésében.

Emellett az egyházak augusztus 20-án megünneplik Szent István napját, s kenyéráldást tartanak. A Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye pedig felvette naptárába ünnepként Szent István napját.

Több templomban is megtalálható a szent freskója, 7 kárpátaljai templomot szenteltek fel a tiszteletére, s 8 településen (Beregszász, Salánk, Gut, Tiszasalamon, Szürte, Asztély, Aknaszlatina és Mezőkaszony) található meg az államalapító szobra. Egy templomban őriznek Szent István ereklyét, egy római katolikus gimnázium viseli az apostolkirály nevét, egy zászló készült a tiszteletére, s egy népének is őrzi emlékét.

Asztély

Szent István szobor

A Beregszászi járás határmenti települése évtizedek óta hűségesen ápolja államalapító királyunk emlékét. 2006-ban szobrot állítottak István király tiszteletére a falu határában. A fából faragott alkotást id. Elek István helyi fafaragó művész készítette.

Az évek során az időjárás viszontagságai által megtépázott szobor helyére 2017 augusztusában egy másik, szintén fából faragott emlékmű került, mely a salánki Pólin Elek mesterműve. Az asztélyiak minden évben augusztus 20-án ennél a szobornál teszik le az emlékezés koszorúit.

Beregszász

Szent István szobor

A mai Kárpátalja az egykori Bereg, Ugocsa, Ung és Máramaros vármegyék területén helyezkedik el. Közülük kettőt, a Beregit - korábban Borzsovait - és az Ungit Szent István hozta létre. Szent István a vármegyék mellett egyházmegyéket is alapított. Az említett 4 vármegye előbb az erdélyi, majd a XIV. századtól az egri püspökség fennhatósága alá tartozott.

Szent István király kultusza a középkorban virágzott térségünkben, majd a két világháború közötti időszakban ismét megerősödött. A szovjet érában háttérbe szorult, ám a rendszerváltás óta ismét egyre népszerűbb Kárpátalján első szent királyunk tisztelete. Ezt bizonyítja a Szent Istvánról elnevezett számos utcanév és köztér, az a 18 emlék, amit államalapító királyunk tiszteletére emeltek, s a Szent István-napi rendezvények.

Emellett az egyházak augusztus 20-án megünneplik Szent István napját, s kenyéráldást tartanak. A Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye pedig felvette naptárába ünnepként Szent István napját.

Több templomban is megtalálható a szent freskója, 7 kárpátaljai templomot szenteltek fel a tiszteletére, s 8 településen (Beregszász, Salánk, Gut, Tiszasalamon, Szürte, Asztély, Aknaszlatina és Mezőkaszony) található meg az államalapító szobra. Egy templomban őriznek Szent István ereklyét, egy római katolikus gimnázium viseli az apostolkirály nevét, egy zászló készült a tiszteletére, s egy népének is őrzi emlékét.

Beregszászban 2001-ben, Szent István megkoronázásának 1000 éves évfordulóján állítottak emléket az államalapító uralkodónak. A mellszobor Nagy Lajos Imre nyíregyházi szobrászművész alkotása.

Tiszacsoma

Szent István-ereklye

Kárpátalján egyedülálló módon Tiszacsoma görögkatolikus temploma Szent István király ereklyéjét őrzi.

A zömében görögkatolikus vallású település korábbi temploma a szovjet érában olyan rossz állapotba került, hogy a rendszerváltást követően a hívek egy új építése mellett döntöttek. 1994-ben rakták le az új istenháza alapkövét, s 2009-ben szentelték fel a templomot Urunk Színeváltozása és Államalapító Szent István királyunk tiszteletére.

Ekkor került államalapító királyunk ereklyéje - egy koponyadarabka - a templomba. A ritka ereklyét Erdő Péter bíboros, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye érseke ajándékozta Milan Šašik, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye püspöke közvetítésével a tiszacsomaiaknak.

A templomban minden év augusztus 20-án megemlékeznek Szent István királyról és a magyar állam megalapításáról.

Huszt

Értékes emlékek találhatók Szent Istvánról a huszti református templomban, mely a XV. századból származik. Az Árpád-házi Szt. Erzsébet tiszteletére épült istenháza a reformáció elterjedésekor az újhitű közösség tulajdonába került, akik a freskókat lemeszelték. A falak feltárása már 1888-ban megkezdődött, de csak nemrég fejeződött be. 2001-ben a Teleki László Alapítvány Lángi József székesfehérvári restaurátort küldte ki a képek feltárására. Az északi falon Szent István és Szent László magyar királyok, valamint Szent Imre herceg látható. A Zsigmond király korabeli freskó különlegessége, hogy a neves három magyar szentet együtt, azonos királyi pompával ábrázolja.

Aknaszlatina

Aknaszlatinán a római katolikus templomkertben 1996-ban szoborparkot hoztak létre. Hét művészt kértek fel a hét magyar szent szobrának az elkészítésére. A félkörben elhelyezett mészkőből, illetve stukkóból készült, másfél méteres alkotások Szent Istvánt, Szent Imrét, Árpád-házi Szent Erzsébetet, Árpád-házi Szent Kingát, Árpád-házi szent Margitot, Szent Özsébet és Szent Lászlót ábrázolják. Emellett további kopjafákat állítottak a hét vezér emlékére, melyekre híres magyarok egy-egy gondolatát vésték a hazáról, a hitről és az anyanyelv szeretetéről.

Munkács

A Munkácsi Szent István Líceum 2003-ban nyitotta meg a kapuit, 2004-ben vette fel Szent István nevét. Az intézmény a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye égisze alatt működik. A tanulmányi idő 4 és/vagy 2 év. Az ide jelentkező diákok három szakirány közül választhatnak: az informatika, az idegen nyelvek és turisztika.

Szürte

Az Ungvári járásban található településen 2002-ben avattak szobrot Szent István király emlékére. A 250 éves tölgyfából készült 3,5 méter magas alkotás Frech' Ottó alkotása.

Kőrösmező

Igazi ritkaság az a zászló, amelyet Szent István tiszteletére készítettek el Körösmezőn. A képet bőrre festették, s az aljára a következő felirat került: "S: Stephan I: Rex Ungar." A zászló hátoldalára sárkányölő Szent Györgyöt festették. Sajnos a lobogót 2008-ban ellopták a templomból, s a mai napig nem került el

Görögkatolikus népének

Gebri János a Hajdúdorogi Egyházmegye területén működött, illetve 1941-ben Beregszászon volt iskolaigazgató. A közreműködésével jelent meg 1941-ben az "Énekeljetek az Úrnak új éneket!" című gyűjtemény, amely Szent István napra is tartalmazott éneket:

" Ó Szent István, bűntől terhelt lelkünk ünnepeden fájón megremeg. Darabokra tépve országod, porba sújtva árva nemzeted. Kérjed Istent, István, szent királyunk: tegye naggyá újra nemzetedet!"

Ungvár, Szent Jobb

1938-ban, államalapítónk halálának kilencszázadik évfordulóján a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia István király emlékévet hirdetett, melynek keretében 1938. május 31-én elindították a Magyar Királyságban a Szent Jobbot szállító aranyvonatot.

Ungvárra 1939. május 14-én érkezett meg István király épségben maradt jobb keze Serédi Jusztinián bíboros, hercegprímás és Angelo Rotta apostoli nuncius kíséretében. Az ungvári vasútállomáson az egyházi és világi méltóságok sora, köztük Sztojka Sándor görögkatolikus megyéspüspök, Szvoboda Ferenc, a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye apostoli kormányzója és Korlát András helyi polgármester fogadta a Szent Jobbot.

Az ereklyét a Kossuth térre (mai Petőfi tér) szállították, mialatt az ungvári görögkatolikus szeminárium kispapjaiból álló kórus énekelt. A Szent Jobb közel nyolc órán át volt az Ung parti városban, majd Bátyút érintve folytatta útját Munkács és Beregszász felé.

Mezőkaszony

Mezőkaszonyban nagy tisztelete van Szent Istvánnak. Ennek bizonyítéka az 1832 után épített helyi római katolikus templom is, melynek címünnepe augusztus 20-a, az államalapító király ünnepe. A helyi magyarság Szent István királyt és az államalapítást 2015-től kezdve évente ünnepség keretében méltatja.

2021-ben pedig szobrot állítottak az Árpád-házi király emlékére a településen. Szent István alakját Turi Török Tibor szobrász formálta meg. A szobor felállítását a Nemzeti Újrakezdés Program keretében a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatta.