Salánki Rákóczi-kultusz

2019. augusztus 17-én a salánki művelődési ház parkjában avatták fel az 1711. február 14-18-án megtartott utolsó kuruc országgyűlésnek szentelt domborművet. 

Miért éppen Salánk volt a helyszíne II. Rákóczi Ferenc rendi állama utolsó országgyűlésének? Kovács Sándor "Kárpátalja – a kuruc szabadságharc bölcsője" című tanulmányában erről így ír: "1711. január 13-án a fejedelem egy hónapra fegyverszünetet kötött a császárral. Január 31-én gróf Pálffy János császári tábornagy átnyújtotta neki a békefeltételeket.

A békefeltételek megvitatására Rákóczi a vadászatok alkalmával megismert salánki kastélyba hívta össze tanácsosait és szenátorait. E kastély a szatmári főispánból kuruc generálissá lett Károlyi Sándor anyósa, Barkóczyné Koháry Judit birtokában volt. A fejedelem 1711. február 10-én érkezett a tanácskozás színhelyére. Ezt a tanácskozást a helyiek Rákóczi utolsó országgyűléseként tartják számon. A tanácskozás döntésével elutasította a Habsburgok békefeltételeit. I. Péter, orosz cár segítségnyújtásával kapcsolatban Rákóczi személyes találkozást tartott fontosnak, amelyre lehetőség kínálkozott a cár lengyelországi tartózkodása alkalmával. A fejedelem távolléte idejére Károlyi Sándort nevezték ki a kuruc seregek főparancsnokává. A tanácskozás kidolgozta Munkács várának védelmi tervét is. Február 18-án Rákóczi elutazott Salánkról Munkácsra.
A tanácskozás színhelye az 1717-es utolsó tatárbetöréskor tűz martaléka lett, helyén az egykori borospince még ma is megtalálható.

Forrás: kmmi.org.ua