Rákóczi kultusz vidékünkön

Az 1703-1711 között tartott Rákóczi-szabadságharctól kezdve Kárpátalja neve örökre egybeforrt II. Rákóczi Ferencével. Nincs olyan szeglete vidékünknek, ahol ne ismernék a Nagyságos Fejedelem nevét. Számos település őrzi a mai napig legendájában, énekében, neveiben vagy emlékművében a XVIII. századi hős nevét.

A Rákóczi-család már a szabadságharc előtt is kötődött régiónkhoz, hiszen jelentős birtokaik voltak Bereg vármegye területén, köztük az ún. Munkács-Szentmiklósi Dominium.

A II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcban pedig egész Kárpátalja bekapcsolódott, magyarok és ruszinok együtt harcoltak a szabadságért és a hazáért. Nem hiába mondta Rákóczi a ruszinokról: "Gens fidelissima", azaz leghűségesebb nép.

1703 tavaszán Bereg vármegyében bontották ki először a szabadságharca hívó zászlókat. Erről az eseményről a mai napig megemlékeznek Tarpán, Mezőváriban és Beregszászban. Kárpátalja területén (Dolha, 1703. június 7.) szenvedte el az első vesztes csatáját Rákóczi serege, de az első győztes ütközet itt történt (Tiszaújlak-Tiszabecs, 1703. július 14-16.). Kárpátalja számos településéről csatlakoztak férfiak a kuruc csapatokhoz. Nevüket emléktáblák őrzik.

Munkács, Ungvár, Beregszentmiklós váraiban sokat tartózkodott a Nagyságos Fejedelem a szabadságharc alatt, nem egyszer itt fogadta a külföldi követeket. Huszt várát is sikerült elfoglalniuk a kurucoknak. A vidék különösen fontos volt, hiszen a máramarosi sóbányák jelentős bevételt biztosítottak Rákóczi hadseregének.

Két országgyűlést is tartottak a szabadságharc idején térségünkben (Huszt 1706, Salánk 1711).

A szabadságharc ugyan elbukott, ám a kárpátaljai nép három évszázada őrzi a Nagyságos Fejedelem emlékét.

Tárgyi emlékek:

Rákóczi-asztal. Az 1880-as évekig Pudpalócon (ma Pidpolozja, Vezérszállás, Volóci járás) egy ruszin család tulajdonában volt egy tölgyfaasztal, amin a hagyomány szerint Rákóczi pihent meg egy éjszaka. Ezután e tárgyat Sárospatak múzeumalapítási célból megvásárolta. Ez volt az egyik első tárgy a Sárospatakon létrehozott Rákóczi Múzeumban, amely a mai napi őrzi az emléket.

A beregszászi Beregvidéki Múzeumban őrzik azt a Rákóczi-zászlót, melyet a Hadtörténeti Múzeum készíttetett és ajándékozott a múzeumnak.

Épített emlékek, szobrok, emléktáblák:

A munkácsi vár számos emléket őriz egykori birtokosáról. A Rákóczi-címer töredéke mellett Rákóczi-korabeli ágyút is megnézhetünk az erődben, emellett a Rákóczi-teremben ismerhetjük meg a Rákóczi-család történetét. A teremben Zrínyi Ilona és II. Rákóczi Ferenc mellszobra is látható. A vár Lorántffy bástyáján helyezték el 2006. február 27-én Matl Péter alkotását Zrínyi Ilonáról és a kis Rákócziról.

A munkácsi Rákóczi-kastély, más néven Fejér-ház Munkács központi terén található. A kastély falán emléktábla őrzi az egykori birtokos nevét.

2005-ben avatták fel Munkácson II. Rákóczi Ferenc egész alakos kőszobrát a Puskin utcai banképület tetején. A művet Ivan Cubina és Alekszandr Jelizarov, a Kárpátaljai Művészeti Akadémia tanárai készítették.

Korábban a Puskin utca Rákóczi nevét viselte, ezért 2015 októberében itt helyezték el Kolodkó Mihály Rákóczit ábrázoló miniszobrát.

Munkácson, a II. Rákóczi Ferenc Középiskola udvarán 2006. május 13-án avatták fel az intézmény névadójának mellszobrát. A mű Matl Péter munkácsi szobrászművész alkotása.

Beregszászban az egykori zászlóbontás színhelyét Rákóczi térnek nevezték el. Itt áll Esze Tamás szobra is.

A beregszászi Bethlen-Rákóczi-kastély falán 1996 óta emléktábla jelzi az egykori birtokosok nevét.

A beregszászi főiskola 2003 decemberében vette fel II. Rákóczi Ferenc nevét. A nagyságos fejedelmet ábrázoló szobor az intézmény második emeletén található, az Adrianus Alapítvány, a Falvak Kultúrájáért szervezet, a Bolyai János Honvéd Alapítvány és az Ukrán-Magyar Kulturális Együttműködési Társaság adományozta a főiskolának 2008-ban. Tamáska János alkotását Varga Imre karcagi öntőmester készítette el.

Beregszászban már 1893-ban megfogalmazódott a gondolat egy Rákóczi-szobor felállítására, de a XX. század zivataros évtizedei ezt nem tették lehetővé. Az elődök álma 2019-ben teljesült, amikor Magyarország Kormánya támogatásával a Rákóczi-emlékév keretében Beregszász Budapest terén felavatták II. Rákóczi Ferenc lovas szobrát. A bronzszobor a püspökladányi Győrfi Lajos szobrászművész és fia, Győrfi Ádám alkotása.

Salánkon a helyi református templomban a karzaton elhelyezett emléktábla emlékezik meg arról, hogy itt tartotta meg II. Rákóczi Ferenc a szabadságharc utolsó, 1711-es salánki országgyűlését.

2019. augusztus 17-én a salánki művelődési ház parkjában avatták fel az 1711. február 14-18-án megtartott utolsó kuruc országgyűlésnek szentelt domborművet.

Tiszaújlakon az egykori sóház falán 2012-ben egy márványtáblát helyeztek el, mely annak az 52 tiszaújlakinak a nevét tartalmazza, akik részt vettek a Rákóczi-szabadságharcban. Szintén Tiszaújlakon, a település határában 1903-ban, majd 1989-ben turulmadaras emlékművet állítottak a szabadságharc első győztes csatájának emléklékére.

Az Ilosvai járásban, Dolhán is turulmadaras emlékmű tiszteleg az 1703-ban itt harcoló kurucok emléke előtt.

A Beregszászi járásban Mezővári lakosai 1989-ben helyezték el emléktáblájukat a helyi református templom falán a Rákóczi-szabadságharc emlékére, s azóta minden évben itt emlékeznek meg a szabadságharc eseményeiről és a zászlóbontásról.

Tiszabökény központjában 2005-ben, II. Rákóczi Ferenc fejedelemmé választásának 300. évfordulóján szobrot állítottak a Nagyságos Fejedelem tiszteletére. Rákóczi emléke a mai napig él a Tisza-parti településen, melynek lakói közül jó néhány csatlakoztak egykor a Rákóczi-szabadságharchoz. A feljegyzések szerint harminckilenc tiszabökényi és farkasfalvi kuruc vesztette életét a csatákban. Nevük egytől egyig szerepel Frech' Ottó budapesti szobrász több mint két méter magas alakzatán. Ugyanitt 2006 júniusában ünnepi megemlékezés keretében avatták fel két kuruc diplomata, Bay Mihály és fia, István emléktábláját.

A falu szomszédságában, Tiszapéterfalván 2003-ban emlékművet avattak annak a 91 kuruc hősnek, akik a községből vettek részt a szabadságharcban.

A beregszászi járási Barkaszón 2006. december 5-én emléktáblát avattak Kis Albert kuruc ezereskapitány emlékére, aki hősiesen harcolt Rákóczi oldalán.

2010-ben leplezték le II. Rákóczi Ferenc fából faragott szobrát Makkosjánosiban. A mű a sárospataki Sárosi Tibor alkotása.

2003. október 12-én a Visken emléket állítottak a község kuruc vitézeinek. Balázs István viski fafaragó örökítette meg 40 helyi szabadságharcos nevét. T

A beregszentmiklósi Rákóczi-várkastélyban is található egy Rákóczi-mellszobor.

Ungváron 2018. november 20-án avatták fel II. Rákóczi Ferenc fejedelem mellszobrát az Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán-Magyar Oktatási-Tudományos Intézetében. A szobrot még 2007-ben készítette Ivan Cubina és Alekszandr Jelizarov.

2014. június 5-én a "Deca u notarja" nevű ungvári étteremben egy kuruc kornak szentelt emléktáblát és egy szabadságharcos névjegyzéket avattak fel. Emellett sörözőt rendeztek be II. Rákóczi Ferenc 1701-ben Munkácson alapított sörgyára emlékére. Továbbá leleplezték II. Rákóczi Ferenc bronz miniszobrát és a fejedelem megfestett portréját.

Az ungvári vár kertjében található az eredeti tiszaújlaki emlékmű turulmadara, valamint a vár kiállítótermében számos Rákóczi-ereklyével találkozhatunk.

2021-ben Vezérszálláson, a katonai temető kápolnájának falán helyeztek el márványtáblát Rákóczi emlékére.

Népdalok, versek, legendák, parkok:

A kárpátaljai magyarok és ruszinok gazdag folklóranyaggal rendelkeznek Rákócziról. Számos ének, monda őrzi a Nagyságos Fejedelem emlékét.

Salánk határában, a Hömlöc-hegyen található a falu egyik nevezetessége, a Mikes-kútja, mely nevét II. Rákóczi Ferenc hűséges krónikásáról és társáról, Mikes Kelemenről kapta. A kúthoz legenda is kapcsolódik. Szintén Salánkon alakították ki a település központjában a Rákóczi-emlékparkot, melyben 2003-ban avatták fel Rákóczi szobrát.

A Huszti járásban, Égermező határában található egy forrás, melyből a legenda szerint Rákóczi is ivott. A forrás mellett volt egykor a Bócár-telep. A Bócár jelentése: cár. A helyiek Rákóczit nevezték így. 1896-ban emlékfalat emeltek a forrás mellé, melyre emléktáblát helyeztek Rákóczi tiszteletére.

Beregszászban a helyi kórház kertjében 2019. október 24-én felavatták a Rákóczi-fát. A burgundiai tölgy a kórházkert iratai szerint körülbelül 600 éves, s a hagyomány szerint ennek a fának az árnyékában a Nagyságos Fejedelem többször is megpihent.

Számos legenda is keletkezett a fejedelemről: a munkácsi várhoz kötődik a kis Rákóczi és a térkép, valamint a Rákóczi virágai történet. Tiszaújlakhoz kapcsolható Rákóczi és a turulmadár esete. Fennmaradt továbbá a Tiszakeresztúr és Rákóczi ezredese, a sárosoroszi Kelemen-hegy kincse mondája is.

Forrás: Csatáry György: A Rákóczi-kor emlékhelyei Kárpátalján, II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, 2020