Nagyberegi tájház
A Nagyberegi tájház a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola intézménye, programjait a Pro Cultura Subcarpathica szervezi. A tájházat 2013. február 15-én avatták fel.
A tájház koordinátora Gál Adél, aki így mutatta be az épületet és annak funkcióját:
Célja örökségünk megőrzése, továbbadása, a korabeli lakáskultúra és népművésze bemutatása, identitásunk megőrzése és erősítése. Mindezt táncházak, kézműves foglalkozások, hagyományőrző rendezvények által valósul meg.
A tájháznak egy 1898-ban épült parasztház ad otthont. A berendezés is a korszaknak, illetve a későbbi időszaknak, az 1900-as évek elejének megfelelő. A három helyiségből álló házhoz egy kamra tartozik, valamint a kemencének helyt adó "sütő" és egy szín. Az udvart egy keresztcsűr választja el a kerttől.
A tájház kertjében található a szintén a főiskola kötelékébe tartozó Szikura József Botanikus kert, ahol mára több mint 500 növényfaj látható.
A Nagyberegi tájház "élő tájház". A tárgyak sokaságát megőrző és bemutató csendes szobák élettel teltek meg. A tájház és a hozzá tartozó gazdasági épületek megfelelő helyszínt biztosítanak a programok lebonyolításához, legyen szó akár táncházról, kézműves foglalkozásról, népi játékról vagy hagyományos kenyérsütésről. A lehetőségek szélesek. Már a tájház berendezésekor figyelembe vették a belső és külső terek hiteles kialakítását, melynek köszönhetően minden helyiség a valóságban is alkalmas a foglalkoztatásra vagy sütés-főzésre. A tisztaszoba vagy "elsőház" muzeális jelleget ölt. Berendezése a 20. század eleji beregi parasztház tisztaszobájának képét mutatja.
A konyha berendezése - a bútorok és eszközök - szintén korabeli, noha a helyiség egyben a konyhai tevékenységek színhelye is a foglalkozások során. A hagyományos ételek egy része alkalmanként itt készül.
A hátulsó ház a tájház legtágasabb helyisége, ennek megfelelően foglalkoztató teremként lett kialakítva. Berendezését a célnak megfelelően asztalok, lócák és karosládák képezik. A programok során 20-25 fő tud itt kényelmesen helyet foglalni és alkotni.
A kamra az egykori eszközök bemutatása mellett foglalkoztató terem is. A beregi szőttes készítése kimaradhatatlan a tájház foglalkozásai közül, s ennek megfelelően a kamrában egy szövőszék kapott helyet. Így bármely foglalkozáson be lehet mutatni a szőttesek készítését. Itt látható továbbá a fonal és a szőttesek elkészítéséhez szükséges valamennyi eszköz kezdve a kendertörőtől a vasecseten át a talpas- és kerekes guzsalyokig, a motolláig és a vetőig.
A szövés itt jó alkalmat teremt a fiatalok és az idősebb korosztály számára, felelevenítve a környék gazdag szövőkultúráját. A vászonkészítésre és a fonásra szánt alkalmakon a technikák elsajátítása mellett fontos szerep jut a közösségépítésnek és a tapasztalatcserének. A fonal illetve cérna felhasználásánál maradva a csipkehorgolás és csipkeverés is helyet kap a programban. A településen egykor nagy hagyománnyal rendelkező csipkeverés mára teljes mértékben eltűnt. A szervezők magyarországi szakember bevonásával és közreműködésével szeretnék újra meghonosítani a kézimunka eme formáját.
A belső termeket igénybe vevő elfoglaltságok között szerepel a kézművesség. A csuhé, mint természetes alapanyag felhasználási lehetőségeit bemutatva egykori népi játékokat és díszeket is előállíthatnak a résztvevők. Továbbá papírból, kartonból, gyöngyből, valamint anyagból is készíthetnek játékokat, ékszereket, képeslapokat a gyerekek. A foglalkozások során a fantázia és kreativitás fejlesztése mellett megismerhetik a természetes alapanyagok felhasználásának lehetőségeit, tudatosul bennük a kézzel készített termékek értéke. A nagyobb ünnepek előtti kézműves foglalkozások során ötvöződnek a technikák. A karácsony előtti mézeskalács- és adventi koszorú készítéssel, vagy a húsvét előtti hímes tojás festéssel mindenki ráhangolódhat az ünnepekre. A kültéri foglalkozásokat tekintve a fafaragás és az agyagozás, korongozás, valamint egyéb hagyományos mesterségek technikáit ismerhetik meg a fiatalok. A kézműves foglalkozások mindegyike egyúttal egy közösségi alkalom is, ahol a tanulás mellett a már elfeledett népi játékok és szórakozási formák is megelevenednek.
Az összeállított és válogatott programok mindegyike felnőtteknek és gyermekeknek is hasznos időtöltéssel egybekötött közösségi alkalmat teremt. A rendezvények mindenki számára nyitottak és díjmentesek. A helyi és környező települések fiataljai és az idősebb korosztály egyaránt megtalálhatja a kedvére való elfoglaltságot. Mindezekkel a tájház új lendületet kap.
A programok mindegyike tárlatvezetéssel indul, majd az aktívabb és tevékeny rész során valamilyen hagyományos technikát ismernek meg és tanulnak meg a résztvevők. A tanárokkal és csoportvezetőkkel előzetesen egyeztetve a program végén a tanulók múzeumpedagógiai feladatlapokat töltenek ki, melyek az adott nap programjára, és a tárlatvezetés során elhangzott információkra épül.
A szervezők célja, hogy a tájházba érkezőknek felhőtlen és gondatlan szabadidős tevékenységben legyen részük. Ezért nemcsak programokkal, hanem játékokkal is szolgálnak a gyerekeknek és a felnőtteknek. Felmenőink szórakozása, játékai ugyanolyan örömöt, jó hangulatot biztosítanak most is, mint annak idején elődeinknek. Az elmúlt évek során számos ügyességi fajátékkal gyarapodott az intézmény. Olyan népi eszközökről van szó, melyek egykor a gyermekkor szerves részét képezték. A tájház több mint tízféle fajátékkal rendelkezik: célbadobós játék, karikadobáló, horgászjáték/karikaakasztó, gólyaláb, páros síelő, lovaglós játék, diótörő, kereplő, kötélhúzás és bothúzás, malomjáték, karikás ügyességi játék, golyós táblajáték.
Szinte minden játékból két vagy több darab van. Ennek célja, hogy a gyerekek versenyezhessenek, s bizonyíthassák ügyességüket. A játékok egy részét önerőből készítették el a tájház munkatársai, más részét a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával tudtunk megvásárolni.
A programokról a Kárpátalja.ma internetes hírportál programajánlójában, illetve a tájház közösségi oldalán (https://www.facebook.com/nagyberegitajhaz/) rendszeresen tájékozódhatnak.