Beregi szőttes és nagyberegi szőttesmúzeum 

Beregvidék jellegzetes terméke a gazdag mintavilágú beregi keresztszemes hímzéssel készült kézimunka. A legrégebbről fennmaradt beregi hímzés 1668-ban készült.

A vidéken minden eladó sorban lévő lány kelengyéjének legalább 24 darab, különböző csíkozású törülközőkendőből, s ugyanennyi kenyérszakajtó- és tányértörlő kendőből kellett állnia . Ezenkívül kendőt hímeztek a násznagyoknak, a vőfélynek és a menyasszonyvivő lovaira is. Ugyancsak díszesen készítették a komakendőt, hiszen azt mindenki láthatta, amikor ételt vittek a gyermekágyas asszonynak. Az abroszokat két végükön díszítették, ritkán körben; utóbbi esetben felvetéskor engedték be a színes szálakat, s így keletkezett a díszítés. A régi abroszokon, komakendőkön, díszkendőkön, azok a minták maradtak fenn, amelyeket szedett szőttesnek neveznek.

A beregi asszonyok a kender- vagy lenvászon alapanyagú kendők és abroszok hímzésekor egészen az 1930-as évekig leginkább piros és kék vagy piros és fekete színeket használtak. Majd megjelentek a boltokban a színtartó fonalak, s a beregi hímzés is színesebbé vált. A II. világháborút követően megszűnt a kender és a len termelése, az asszonyok ezután pamutfonalból szőttek, később pedig főként a leningrádi gyár pamutfonalait használták. Ahol jó minőségű házi vagy takácsvásznat tudtak előállítani, ott arra hímeztek, később a boltban kapható kongré, panama szövetre varrták a keresztszemes kézimunkákat.

A régi kendőkön, abroszokon a díszítés főleg csíkmintaként valósult meg. A komakendőknél körben futott a díszítés. A minták egy része (virágok, állatfigurák) más magyar vidékekre is jellemzőek. Ezek közül leggyakoribb a rózsa, szegfű, tulipán, lóhere, gránátalma, liliom ábrázolása. Vannak ugyanakkor egyedi minták is, mint amilyen a makkos, farkasnyomos, a rákóci mintás. Ez utóbbi fehér alapon sárga, zöld, piros és fekete színekből tevődik össze. Nevét az Ilosva mellett található Kisrákóc ruszin faluról kapta. A helyi monda szerint viszont a minta elnevezése onnan származik, hogy egy ilyen szőttest terítettek arra a kőre, melyen a Nagyságos fejedelem egykor megpihent. Egy másik változat szerint pedig egy ruszin asszony ilyen mintával hímzett inggel ajándékozta meg Rákóczit, s azóta hívják ezt a mintát Rákóczi-mintának.

Sajnos a XX. századi fejlődés, a gyártósoron készült olcsó termékek megjelenése nem tett jót a beregi hímzés hagyományának. A beregi településeken egyre kevesebbek foglalkoztak hímzéssel, varrással, szövéssel.

Ám szerencsére akadtak lelkes hagyományőrzők, akik nem hagyták, hogy az évszázados értékek elvesszenek.

Polónyi Katalin 1958-ban szövő- és hímző csoportot alakított több kárpátaljai településen, valamint a kezdeményezésére 1979-től a Nagyberegi Középiskolában kötelező jelleggel oktatni kezdték a szövés és a keresztszemes hímzés technikáját. Eleinte heti két órában, jelenleg már heti hat órában folyik a szövés és keresztszemes hímzés oktatása a 9-11 osztályokban. Az évek folyamán több százan sajátították el a szövés és hímzés alapjait. Szintén ebben a középiskolában 1992-ben megnyílt a Szőttesmúzeum. A több mint 1200 darabot számláló múzeum kiállítási tárgyai közt számos szőttes szerepel. De mezőgazdasági eszközök, régi fényképek, dokumentumok, kendermegmunkáláshoz és szövéshez használatos eszközök (kerekes és talpas guzsaly, gereben, szedőtű, kis- és nagy csíkszedő deszka), a hajdani paraszti lakóház tisztaszobájának, lakószobájának és konyhájának berendezési és használati tárgyai, lakástextíliái, a női és férfi ruházat darabjai, tulipános láda, citera is megtalálhatóak benne. A szövőszéket a látogatók ki is próbálhatják. Gyakran látogatnak el ide a környékbeli iskolák, illetve a Határtalanul programban részt vevő anyaországi diákok is.

Polónyi Katalin egyik legismertebb tanítványa Prófusz Marianna lett, aki beregi hímzéses munkáival elnyerte a Népművészet Mestere címet Ukrajnában, s aki maga is számos diákjának adta tovább a hímzés tudását és örömét.

A hagyományőrzőknek köszönhetően a beregi hímzés fennmaradt, sőt reneszánszát éli. Egyre többen rendelnek esküvőkre, ballagásokra és más eseményekre kendőket, tarisznyákat, kötényeket, terítőket. Hrivnák Tünde divattervező pedig megálmodta beregi szőttessel díszített kollekcióját. Egyre népszerűbb a kézimunkával díszített ünnepi viselet is a templomokban, ballagásokon, iskolai fotózásokon, ünnepségeken.

Várnai Zseni (1890 - 1981) költő:

"A Beregi népi hímzés

A magyar föld szíve lelke.

Küldj belőle kedvesednek

Napnyugatra, Napkeletre,

Hogy e hazát ne feledje.

Küldj beregi népi hímzést

Rokonoknak messze földre,

S ráragyog a magyar égbolt

Magyar mezők üde zöldje.

Háziszőttes, hímzett rózsák

Egy kis darab Magyarország."

Forrás: https://nagyberegiskola.freewb.hu/virtualis-latogatas-az-iskola-neprajzi-muzeumaban/

https://kmmi.org.ua/cikkek/hirek/hungarikumma-valt-a-beregi-keresztszemes-himzes-de-mi-lesz-a-szottes-sorsa

https://karpataljainepfoiskola.com