Lehoczky Tivadar helytörténész, régész munkássága
Avatott kutatója volt Kárpátalja történelmének és helytörtének Lehoczky Tivadar, pedig nem is itt született. Fiumében látta meg a napvilágot 1830. október 5-én. Jogi tanulmányait befejeztével számos törvénykezési hivatalban dolgozott. 1855-ben telepedett le Kárpátalján, Munkácson. Régészeti leleteket és érmeket gyűjtött, melyekből később múzeumot létesítettek. Több szakfolyóiratban is történelmi tárgyú írást jelentetett meg, főleg Bereg vármegyéről. Erdélyi János ösztönzésére 1864-től ukrán, szlovák közmondásokat, népdalokat is gyűjtött.
1865 után a munkácsi és beregszentmiklósi hitbizományi uradalmak főügyésze lett. 1867-ben a Magyar Történelmi Társulat megválasztotta igazgató-választmányi tagnak. Ásatásokat végzett Bereg, Ung, Ugocsa, Torna vármegyékben. Az 1876. őstörténelmi és embertani VIII. nemzetközi kongresszuson Budapesten bemutatta Bereg vármegye régészeti térképét és saját gyűjteményének egy részét. Tanulmányutakat tett Szerbiában és Romániában, 1867-ben, 1887-ben és 1889-ben Olaszországban, Franciaországban, Angliában, Németországban és Svájcban is. 1888-ban Kis-Ázsiában járt.
1876-ban a magyarországi műemlékek bizottságának kültagjává nevezték ki. A Kisfaludy-társaságnak alapító tagja volt. Az országos régészeti és embertani társulatnak, a heraldikai és genealógiai, ill. a magyarországi néprajzi társaságnak választmányi, a tiszafüredi régészeti egyletnek tiszteletbeli tagja volt.
1890-ben a beregszászi Kishegyen lovassíra bukkantak. Az itt talált leletek köztük az ezüst süvegcsúcs Lehoczky Tivadarhoz került. Neki köszönhetően a Beregvidéken feltárt régészeti leletek nem kallódtak el, hanem a Magyar Nemzeti Múzeumba kerültek.
Lehoczky Tivadar Munkácson hunyt el 1915. november 5-én.
Művei:
Magyar-orosz népdalok, Sárospatak, 1864
Tót népdalok, Pest, 1868
Bereg vármegye leírása I. Budapest, 1876
Magyar-orosz közmondások, 1876
Beregvármegye monographiája, Ungvár, 1881/1883
Adatok hazánk archaeologiájához, különös tekintettel Bereg vármegyére és környékére I. - Az őskortól a magyarok bejöveteléig, Munkács, 1892
Germánok emlékei Munkácsnál, 1897
Beregmegye és a munkácsi vár 1848-1849-ben, Munkács, 1899
A beregmegyei görögszertartású katholikus lelkészségek története a XIX. század végéig, Munkács, 1904
Munkács város új monografiája, 1907
A munkácsi vár rövid története, 1912
A szolyvai hun sír. Arch. Ért. III, 201-206.
Kézirata: Beregvármegye leírása új adatok alapján
Adalékok Beregszász történetéhez; Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, Ungvár, 1999 (Clio)
Emlékét megőrizte az utókor. 1995-ben a Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség Beregszászban az egykori megyeházán avatott emléktáblát Lehoczky Tivadar tiszteletére. Az emléktábla Ortutay Zsuzsa szobrászművésznő műve. Az emléktábla bal oldalán Lehoczky Tivadar domborműve látható. Nevét 2001-ben felvette a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán működő Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpont. Emellett az ungvári várban működő Kárpátaljai Megyei helytörténeti Múzeum is felvette Lehoczky nevét. A múzeumban emlékszobát is berendeztek Lehoczky tiszteletére.
Forrás:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Lehoczky_Tivadar
https://www.kozterkep.hu/23648/lehoczky-tivadar<br>