Határokon átívelő hímzőtalálkozó a hagyomány jegyében
2025 május 17-én ünnepélyes, mégis bensőséges hangulatban zajlott a Zoboralji Örökség Őrzői Hímző- és Viseletkészítő Műhely szakmai konferenciája, ahol anyaországi, felvidéki és kárpátaljai hímzők találkoztak. A rendezvény egyik mozzanataként mutatkozott be a Kárpátaljai Magyar Hímzőműhely, amely a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület szervezésében indult el és működik azóta is töretlen lelkesedéssel.
A konferencián Vass Veronika, a műhely vezetője köszöntőjében hangsúlyozta:
"Szeretettel és tisztelettel köszöntöm Önöket Molnár Eleonóra, a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület elnökasszonya nevében. Egy különleges találkozás emlékét szeretném most felidézni, amely mindannyiunk számára sorsfordító volt: 2014-ben Alsóörsön találkozott Szuperné Bohus Judit és Molnár Eleonóra – ott és akkor fogalmazódott meg a gondolat, amely mára valósággá vált."
Ez a gondolat pedig nem más, mint a Kárpátaljai Magyar Hímzőműhely megalapítása. A műhely 2021 októberében indult útjára Csapon, hímzőtanfolyam formájában. A cél azóta is változatlan: a kárpátaljai autentikus népművészeti motívumok felkutatása, megőrzése és továbbadása.
Szuperné Bohus Judit, Gránátalma-díjas népi iparművész, a műhely szakmai vezetője, akinek tudása és elhivatottsága megalapozta azt az alkotóközösséget, amely ma már aktív résztvevője a Kárpát-medence kézműves életének. A műhely tagjai – köztük Begela Tímea, Bereczky Zsuzsanna, Daskovszka Szabina, Horváth Erika, Kertész Ágnes, Kopinec Emese, Kovács Marianna, Molnár Henrietta és maga Vass Veronika – szenvedéllyel és precizitással viszik tovább a kárpátaljai magyar kézműves örökséget.
A műhely már megalakulását követően komoly szakmai elismeréseket szerzett:
-
2022-ben Kisjankó Bori-díjat kaptak, kiemelkedő minőségű nagydobronyi és beregi keresztszemes textíliáikért.
-
2023-ban a BY ME Treasure divatkollekcióban öltöttek formát a beregi minták, Hrivnák Tünde Pro Urbe-díjas divattervező közreműködésével.
-
2024-ben a mikrohímzett ékszerek világa nyílt meg számukra, új formában továbbörökítve a hagyományokat.
-
A XIX. Kárpát-medencei Népi Textilfesztiválon elért első helyezésük, valamint az AMKA "Magyar kézművesség – 2024" pályázatán való részvételük tovább erősítette országos elismertségüket.
Nemzetközi porondon is bemutatkoztak: 2024 novemberében Tokióban, a Magyar Fesztiválon és a Liszt Intézet bemutatóin képviselték Kárpátalját. A rendezvény egyik különleges pillanata volt, amikor Akishino császári hercegné nagy érdeklődéssel tekintette meg a műhely munkáit, és személyesen is átvett egy hímzett párnát, amely a Kisjankó Bori-díjas kollekcióból származott.
A műhely munkáját a Hagyományok Háza is elismerte: 2024 decemberében hivatalosan is megkapták a Tárgyalkotó Népi Iparművész Szervezet címet.
Vass Veronika záró gondolatai méltó módon foglalták össze a nap üzenetét:
"Kívánom, hogy e konferencia újabb hidakat építsen közösségek és értékek között! Kívánok inspiráló beszélgetéseket, termékeny szakmai találkozásokat, és a hímzés szeretetének továbbadásához sok erőt és kitartást!"
A zoboraljai találkozó kiváló lehetőséget kínált az együttműködések megalapozására. A rendezvényen nemcsak a Kárpátaljai Magyar Hímzőműhely, hanem a felvidéki Zoboralji Örökség Őrzői Hímző- és Viseletkészítő Műhely, valamint az anyaországi Taliándörögdi Hímzőműhely is bemutatkozott. A három műhelyt összeköti egy közös szál: mindegyikük mentorálását és szakmai irányítását Szuperné Bohus Judit végzi, akinek elhivatott munkája és szakmai támogatása nélkül ez a hímzőközösségek hálózata nem jöhetett volna létre.
A konferencián előadást tartott Fehér Sándor helytörténész, a Zoboralji Múzeum alapítója, "Értékek, amikre büszkék lehetünk" címmel, valamint Rancsó Andrea, a Felvidéki Értéktár Bizottság vezető módszertani referense, "Az értéktár, kincseink gyűjteménye" címmel. Előadásaik megerősítették: a hagyományos tudás és a kézműves értékek megőrzése nemcsak identitásképző erő, hanem közösségi összetartó kapocs is.
A szakmai nap végén a közönséget meglepetés divatbemutató várta: Balkó Szilvia és Balkó Ildikó viseletkészítő munkáiból készült darabokat láthatták az érdeklődők, amelyek a hagyományos elemek és a modern megjelenés izgalmas ötvözeteként arattak nagy sikert.
A konferencia előadásai, műhelybeszélgetései és közös gondolkodásai azt is megmutatták: a hímzők közössége élő, alkotó közeg, amely képes áthidalni országhatárokat, generációs különbségeket és stílusbeli eltéréseket – a közös örökség jegyében.
A Kárpátaljai Magyar Hímzőműhely zoboraljai bemutatkozása nemcsak sikeres volt, hanem irányt is mutat: hogyan lehet a hagyományt a jövő szolgálatába állítani, közösséget építeni, és méltón képviselni egy régió kulturális örökségét – határokon innen és túl.