A Nemzeti Összetartozás Szobra Nagydobronyban
A kárpátaljai Nagydobronyban álló Nemzeti Összetartozás Szobra nem csupán egy köztéri műalkotás, hanem a trianoni békeszerződés okozta nemzeti szétszakítottság és az elválaszthatatlan lelki egység nagyszabású jelképe. Ifj. Hidi Endre szobrászművész alkotása 2020-ban, a trianoni békediktátum 100. évfordulóján került felavatásra, és azóta a kárpátaljai magyar közösség egyik fontos emlékezeti helyévé vált.
A szobor a szobrászat nyelvén fogalmazza meg a nemzeti összetartozás eszméjét, a monolitikus egység és a széttöredezett valóság kontrasztjának felhasználásával.
Ifj. Hidi Endre az alkotás szimbolikáját azzal magyarázta, hogy a szobor anyaga eredetileg egyetlen monolit kő volt. Bár fizikailag több, különálló darabra (tartóoszlopokra) vált, ezek a darabok továbbra is egyetlen szerves kompozíció részei, amelyek elválaszthatatlanul összekapcsolódnak. Ez a szétszakított nemzetrészek – az anyaország és a határon túli közösségek – lelki kötelékét és összetartozását fejezi ki.
A különálló tartóoszlopokat egy felső, ötödik elem, egy tökéletes forma, a gömb köti össze. Ez a gömb jelképezi azt a magasabb rendű, közös Értéket (a nemzeti identitást, kultúrát, hitet), amiért a tartóelemeknek "stabilan a helyükön kell állniuk". A szobor így egyszerre beszél a tragédiáról és a jövőbe vetett, közös értékeken alapuló hitről.
A Nemzeti Összetartozás Szobra a Nagydobronyi Református Líceum szomszédságában, a Hatrác patak partján kapott helyet.
Nagydobrony Kárpátalja egyik legnépesebb magyar települése, és az emlékmű elhelyezése jól illeszkedik a falu kulturális és oktatási központjához. A szobor emlékezteti az erre járókat, hogy nincs az az erő, amely kiirthatná az itt élők nemzettudatát, kultúrájához, hitéhez és nyelvéhez való ragaszkodását. Az alkotás így a megmaradás, az emlékezés és az építkezés jelképeként szolgál a kárpátaljai magyarság számára.