A lélek békéje háború idején – X. Brüsszeli Kárpátalja Nap

A háborúval terhelt mindennapokban különös jelentőséget kapnak azok az események, amelyek a lelki jóllét megőrzésére, a közösség megerősítésére és a múlt értékeinek felmutatására irányulnak. A X. Brüsszeli Kárpátalja Nap idei programja éppen ezt a célt szolgálta: a rendezvény a háború árnyékában élő kárpátaljai magyar közösség mentális ellenállóképességére és történeteire hívta fel a figyelmet, olyan eseménysorozattal, amely mélyen megszólította a brüsszeli közönséget.

A Liszt Intézetben tartott megnyitón köszöntőt mondott Kovács Zsófia, a Brüsszeli Liszt Intézet igazgatója, Ferenc Viktória, európai parlamenti képviselő, valamint Kovács Tamás Iván, Magyarország belgiumi nagykövete. A felszólalók egyaránt hangsúlyozták: a kárpátaljai magyar közösség története és jövője egész Európa számára fontos ügy, amelyet kötelességünk megőrizni és támogatni. Az eseményen jelen volt továbbá Bocskor Andrea, a Fidesz–KDNP korábbi európai parlamenti képviselője, a Brüsszeli Kárpátalja Nap alapítója, valamint Balogh Lívia, a KMKSZ ungvári járási elnöke és a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület alelnöke, aki személyes jelenlétével is erősítette a kárpátaljai magyar közösség képviseletét.

A Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület idén kiemelt szerepet kapott az eseményen. A Arcok a múltból című múltidéző fotókiállítást Molnár Eleonóra, az egyesület elnöke nyitotta meg. Beszédében arra emlékeztetett, hogy "Európa egy félreeső szögletében egyszer csak megszűnt a falusi emberek megszokott világa, és beköszöntött a szovjet hatalom. De a kemény munka nem volt újdonság – az emberek nem adták fel, nem keseredtek el."

Hozzátette: a kiállítás nőalakjai – és a ma Kárpátalján élő nők is – nem valamiféle ideológiai törekvés, nem a feminizmus jegyében váltak koruk túlélőivé, hanem azért, mert a történelem sajátos fordulatai, a kényszerű helyzetek és a mindennapok megpróbáltatásai állították őket a családot fenntartó, közösséget megtartó szerepbe. Éppen ez a körülményekből fakadó erejük és kitartásuk teszi különlegessé történetüket és példájukat.

A kiállítás kurátora, Marosi Anita, olyan fotókat válogatott össze, amelyek egyszerre jelenítik meg a kárpátaljai magyar közösség gyökereit és a hétköznapok láthatatlan hőseit.

A tárlat gazdag előélettel rendelkezik: elsőként Beregszászban, az Ortutay Elemér Görögkatolikus Központban volt látható a Nők fehéren-feketén – Kárpátaljai nők a XX. században című fotópályázat válogatásaként. Akkor mintegy nyolcvan fénykép érkezett be különböző településekről, amelyek három kategóriában – portré, családi fotó és dolgozó nők – mutatták be a kárpátaljai asszonyok helytállását, életét, küzdelmeit és örömeit. A kiállítás vándorútra indult, és októberben Lisszabonban, az 1956-os forradalom évfordulóján, a Portugáliai Magyar Nagykövetség rendezvényén is látható volt. A portugál fővárosban nemcsak a helyi magyar közösség, hanem a diplomáciai és kulturális élet több képviselője is megismerkedhetett Kárpátalja történetével és örökségével. A kiállítás külföldi bemutatása fontos lépés volt abban, hogy a kárpátaljai magyarság múltja és jelenkori küzdelmei szélesebb nemzetközi figyelmet kapjanak.

Ebbe a gazdag történeti és kulturális háttérbe illeszkedett a brüsszeli bemutató, ahol a kiállítás új értelmet nyert: nem csupán a múlt dokumentumaként volt jelen, hanem a reziliencia, a közösség ereje és a lelki ellenállóképesség szimbólumaként is. A képek mögött meghúzódó emberi történetek hasonlóak a rendezvény fő üzenetével: a háborúban élve az emlékezés, az identitás és az összetartozás közösségi erőtérként működik.

Az ünnepélyes megnyitó után, a felvezető előadást Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság biztosa tartotta. Az erős lelket újítsd meg bennem című kerekasztal-beszélgetéssel folytatósott az esemény, amely a mentális egészség, a remény és a lelki kitartás kérdéseit járta körül. A beszélgetésen Marosi István görögkatolikus pap, Petri Bernadett miniszteri biztos, Vackó László belgyógyász és Váradi Natália tehetséggondozó osztotta meg tapasztalatait arról, hogy ma mi jellemzi a kárpátaljai magyarok lelki állapotát, a fiatalokét, az idősekét, a nőkét és a férfiakét. A mentálhigiéné kérdése különösen hangsúlyossá vált Kárpátalján, hiszen a jelenlegi helyzet miatt jelentősen nőtt azoknak a száma, akik fokozott lelki terhelésnek vannak kitéve, és támogatásra van szükségük. A beszélgetést Ferenc Viktória, európai parlamenti képviselő moderálta, aki számára különösen fontos, hogy felhívja a figyelmet erre a problémára.

A program következő részeként a Zenevarázslat program kárpátaljai növendékei adtak koncertet, amely különleges, bensőséges hangulatot teremtett. A koncertet Várnagy Andrea Liszt Ferenc-díjas zongoraművész köszöntője vezette fel.

Az est végén közös kárpátaljai lakomára került sor, ahol a vendégek hagyományos ételek – előétel, káposztás paszuly –, magyar borok, torta és pezsgő mellett oszthatták meg gondolataikat és élményeiket.

A X. Brüsszeli Kárpátalja Nap tehát szimbolikusan is összekötötte a múltat és a jelent. A fotókiállítás Beregszásztól Lisszabonon át Brüsszelig vezető útja azt mutatja, hogy a kárpátaljai magyar közösség története nem zárt és helyhez kötött, hanem olyan érték, amelyet Európa-szerte érdemes megismerni. A Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület számára ez az esemény egy hosszabb kulturális és közösségépítő misszió fontos állomása, amely hozzájárul ahhoz, hogy a kárpátaljai magyarság lelki ereje, kulturális öröksége és emberi történetei minél többekhez eljussanak.