Kárpátaljai betlehemezés

A betlehemezés a karácsony ünnepéhez kötődő népszokás, mely nevét Jézus szülőhelyéről, Betlehemről kapta. Az első betlehemi jászolt Assisi Szent Ferenc állította fel 1223-ban. Az azóta eltelt évszázadok során a betlehem-állítás és a betlehemezés számos szokása alakult ki és terjedt el. Eleinte elsősorban vásárokon szórakoztatták vele a sokadalmat, ám később a valláshoz szorosan kötődő népszokássá vált.

A játék szereplői (Mária, József, Jézus, pásztorok, bölcsek, angyalok, Heródes), kellékei (jászol vagy templom) és jelenetei (szállást keres a szent család, a pásztorok és az angyal párbeszéde, Jézus ajándékozása, évődés az öreg és süket pásztorral, Heródes és a bölcsek találkozása) kisebb-nagyobb eltéréssel ugyanazok.

A bábtáncoltató vagy felnőtt szereplőkkel előadott betlehemes játék a magyar kultúrába is bekerült. Az első magyar szövegek a XVII. századból származnak, és iskolai előadás céljára készültek. Innen került át népszokásba, s maradt fenn a falvak életében a Jézus születéséről szóló betlehemezés.

A kárpátaljai betlehemes szokásokat Riskó György gyűjtötte össze és mutatta be Pásztorok, keljünk fel... című könyvében (KMKSZ, 1999). A könyv előszavában Vári Fábián László költő így fogalmaz: "A mai Kárpátalján a karácsonyi ünnepkörhöz fűződő dramatikus népszokások a magyar nemzetiségű lakosság vallási megoszlása és a valláshoz szorosan kötődő hagyománya szerint csoportosíthatók. A magyarjaink mintegy 70%-át képviselő reformátusok a pásztorjáték típusú betlehemezés egyszerű és bábtáncoltató változatait őrizték meg. Vegyes lakosságú településeinken »magyar betlehem«-ként emlegetik, illetve különböztetik meg a görög katolikusok ugyancsak hasonló betlehemezésétől vagy a Háromkirályok csillagforgató játékától. A római katolikus közösségek nagyjából ugyanezt a hagyományt József és Mária szálláskereső jelenetével bővítve formálták sajátjukká."

Riskó György Kárpátalján járásról-járásra haladva térképezte fel a helyi betlehemes szokásokat. Több mint 30 betlehemest, csillagforgató, bábtáncoltató játékot jegyzett le.

Ezek:

Eszenyi betlehemes játék

Eszenyi roma betlehemes játék

Gálocsi betlehemes játék

Koncházai betlehemes játék

Nagydobronyi betlehemes játék

Tiszaásványi betlehemes játék

Barkaszói betlehemes játék

Bátyúi betlehemes játék

Beregújfalui betlehemes játék

Gáti betlehemes játék

Mezővári bábtáncoltató betlehemes játék

Nagybakosi betlehemes játék

Nagybégányi csillagforgató játék

Sárosoroszi betlehemes játék

Tiszacsomai betlehemes játék

Tiszacsomai csillagforgató betlehemes

Karácsfalvi bábos betlehemes játék

Tiszabökényi görög katolikus betlehemes játék

Tiszabökényi református betlehemes játék

Gyertyánligeti betlehemes játék (Heródesjáték)

Viski betlehemes játék

Barkaszói betlehemes játék

Mezővári betlehemes játék

Csepei bábtáncoltató betlehem

Farkasfalvai görög katolikus betlehemes játék

Királyházai betlehemes játék

Tiszaszászfalu. Régi betlehemezés

Tiszaszászfalu. Új betlehemezés

Csepei csillag-játék

Fancsikai csillag-játék

Forgolányi csillagozók

Tiszapéterfalvi csillagozók

A gyűjtés mellett azzal is hozzájárult a betlehemezés hagyományának fennmaradásához, hogy 1994-ben a KMKSZ támogatásával megszervezte az első Kárpátaljai Magyar Betlehemes Találkozót, mely azóta is töretlen népszerűségnek örvend, s évről-évre megrendezésre kerül Beregszászban. A találkozó nyertes betlehemes csapata az anyaországban is képviseli Kárpátalját.