Gerényi rotunda
Gerényi rotunda néven ismert az a középkori eredetű templom, mely Ungvár keleti részén, Gerény városnegyedében található. Gerény korábban önálló település volt, 1970-ben csatolták Ungvárhoz.
Területén számos régészeti feltárást folytattak az elmúlt évszázadban. A kutatók szerint egykor földvár állt Gerényben, mely az Aba családé volt, ám az a XIV. század elején elpusztult. Az Abák után a Drugeth családé lett Gerény, akik a régi várat valószínűleg várkastélyként újjáépítették. Ennek maradványai a község északi részén ma is láthatóak.
A romok mellett áll az a román stílusú körtemplom, melynek építését a XII. századra teszik a szakemberek. A téglából épült rotunda külső átmérője 9,5 m. Falazatának vastagsága eléri a két métert. Tetőzete zsindelyes, hatszögletű tamburás kupolában folytatódik. A XV. században a templomot a nyugati részén téglalap alaprajzú hajúval egészítették ki, mely a rotundához kőből épített diadalívvel csatlakozik. Az északi oldalon sekrestyével bővítették ki az istenházát. A nyugaton lévő bejárat fölött XVIII. századi eredetű barokk stílusú huszártorony van.
Az épület belső terét eredetileg hat sugárirányban elhelyezett, félköríves fülke képezte (ebből öt maradt fenn). A rotunda falaiban három, a tambur falaiban hat szűk ablaknyílást vágtak. A rotunda kapuja délre nyílott. A hajó déli falán három ablak nyílik. A középső ablak alatt helyezkedik el a faragott kőkeretes déli kapu. A vele átellenes falon nyílott a jelenleg befalazott északi kapu. A diadalívvel szemben, a hajó nyugati falán nyíló kapu fölött látható a felújított fakarzat. Az 1912-ben folytatott felújítás idején a keleti falát lebontották, az újat pedig a hajó falához közelebb helyezték át. Ekkor különítették el a hajó és a rotunda tetőszerkezetét is. Ekkor nyerte el a templom a mai kinézetét. A legutóbbi felújítási munkálatok 2016-2017-ben folytak: a rotunda körül eltávolították a talajt a középkori alapozás szintjéig és vízelvezető rendszert fektettek le a templom belső freskóit súlyosan veszélyeztető talajvíz elvezetésére.
1879 és 1900 között a Műemlékek Országos Bizottsága megbízásából feltárták a templomban a lemeszelt freskókat. Az 1960-as években tovább tisztították a falakat és újabb részletek kerültek elő.
A kutatók véleménye szerint a templom falképeinek festése legalább három szakaszban történt. A legkorábbi festményekből csak nagyon töredékes részletek maradtak fenn a rotunda észak-nyugati fülkéjében. Ilyen, többek között a sekrestye ajtajától jobbra egy püspökszent ábrázolása, balra tőle pedig Szent György alakja. A rotunda észak-keleti, keleti és dél-keleti fülkéjének falképei egységes ikonográfiai kompozíciót alkotnak. A kerektemplom fülkéinek freskói két sorban helyezkednek el, nem bontják meg a beltéri egységet, megszakítás nélkül mutatják be Jézus Krisztus élettörténetének epizódjait. A művészettörténeti szakirodalomban a falképeket I. Drugeth Miklós nevéhez kapcsolják, aki 1354-ben tért vissza Itáliából és rendelte meg a templom falainak kifestését. A freskók harmadik, jól elkülöníthető csoportját a gótikus templomhajó falain láthatjuk. A csúcsíves diadalív két oldalán egymástól független jeleneteket figyelhetünk meg. A déli pilaszteren "Keresztre feszítés" jelenet látható. Az északi pilaszterén "Köpenyes Madonna" ábrázolása, mely felett még egy kép, az "Angyali üdvözlet" található. A freskók jellege egészen más, mint a rotunda falfestményei, és Németország, Ausztria, Csehország gótikus képzőművészetével mutatnak rokonságot.
A templom hosszú ideig a római katolikus felekezet tulajdonában volt, 1949 után az ortodox gyülekezet kapta meg. 1959-ben a harangtornyot villámcsapás érte, a templomot életveszélyes állapota miatt bezárták. Később, 1966-tól a templom a Kárpátaljai Megyei Helytörténeti Múzeumhoz tartozott. 1991-ben a rotundát a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye kapta meg, s azóta a helyi közösség tart itt szent liturgiát. 2011-ben a Boldogságos Szent Szűz oltalmának ünnepén, Milán munkácsi görögkatolikus püspök zarándokhelyi státust adományozott a rotundának.
Kárpátalja magyar szemmel Útikönyv, szerk: dr. Tarpai József, 2021, Beregszász-Ungvár