Fertősalmás

Református templom

Nagyszőlőstől 20 km-re, az ukrán-magyar-román hármashatár közelében, a Túr jobb partján fekszik Fertősalmás.

Az egykor Ugocsa vármegyéhez tartozó község neve a környékén lévő mocsaras területre és vadalmafákra utal. A település első írásos emléke 1319-ből való. Birtokosai a Somody, Tegze, Tabák és a Török családok voltak.

A településen református és görögkatolikus vallásúak élnek.

A református gyülekezet első írásos említése 1560-ból származik. Korábban használt fatemplomuk a XVIII. században leégett. Az új kőtemplom építéséhez 1803-ban kezdtek hozzá. Háromszáz férőhelyes, eredetileg zsindelytetős templomuk 1812-ben (más forrás szerint 1822-ben) épült meg klasszicista stílusban. A templombelső is klasszicista stílusú. Különlegessége, hogy a karzaton és a szószéken medalionokban színes virágcsokrokat, illetve a kenyér és a bor ábrázolását festették. A kenyérosztó tálon kenyér és búzakalászok, szőlőinda kancsóval és kehellyel. A szószéken gazdag aranyozott kartusban ugyancsak virágcsokrok, közöttük függőleges virágdísz látható. A szószékkoronán ismétlődik a hasonló díszítés, alul függő faragott bojtokkal. A Mózesszéken felül díszes urna van. A karzaton orgona látható a múlt századból.

A templomtorony 1868-ban épült, két harang lakik benne: Az egyiket Pap Antal öntötte 1845-ben, a másik Egry Ferenc haranggyáros kisgejőci műhelyéből került ki 1926-ban.

A templom további értékei közé tartozik orgonája, valamint hét Úrasztali edénye. Emellett több, ezüsttel, arannyal szövött régi terítője is van a közösségnek.

A templomkertben áll az első és második világháború fertősalmási áldozatainak emlékműve, továbbá a templom falán található néhai Czirók Béla lelkipásztor - aki 1936-1983 között szolgálta a gyülekezetet - emléktáblája.