Egry Ferenc harangöntő munkássága

Ungvártól 19 kilométerre. a Latorca folyó jobb partján fekszik Kisgejőc, melynek első említése, melynek első említése 1394-ből falu. A községben már 1793 óta működött harangöntő műhely. A településen élt és alkotott Egry Ferenc harangöntő mester, csehszlovákiai kisebbségi magyar politikus, meghívott magyarországi országgyűlési képviselő.

Egy kisgejőci református családban látta meg a napvilágot 1864-ben. Elemi iskolai tanulmányait is itt folytatta. A harangöntő mesterséget apósától, László Sándortól tanulta el, majd lassanként átvette annak kisgejőci műhelyét. Az első világháború után minden gyülekezet igyekezett az elkobzott harangjait pótolni. Ezzel magyarázható, hogy Kárpátalja falvaiban gyakori az Egry-féle műhely harangja.

Harangjai ugyanakkor nemcsak a kárpátaljai és a magyarországi templomokban kondultak meg, hanem eljutottak Csehszlovákiába, Lengyelországban, Bulgáriában, Indonéziába, Ausztráliába és Amerikába is. A párizsi, bécsi, moszkvai, budapesti kiállításokon számos díjat nyert a mester munkájával. Budapesten is megvásárolt egy harangöntödét, amit Trianon után is tovább működtetett, így több harangján is a neve mellett Budapest szerepel készítési helyként. Legnagyobb harangja 1912-ben készült, 2152 kilót nyom, s a debreceni Árpád téri református templom tornyában mai napig használják.

Egry Ferencet szakmája gyakorlása mellett a politikai pálya is vonzotta, már 18 éves korában belépett a Függetlenségi Pártba. Idővel a párt megyei vezetője lett, s aktívan bekapcsolódott Ung vármegye közéletébe.

1920-ban Ungváron az Ung Megyei Kisgazdapárt elnökévé választották, majd az 1921. január 16-án Beregszászban megalakult Országos Kisgazda- Földműves és Kisiparos Párt elnöke lett annak 1926-os megszűnéséig. Az egykori párt 1926. október 18-án Magyar Nemzeti Párt néven alakult újjá, s Egry Ferencet választották meg alelnökének. Egry 1924-ben a csehszlovákiai parlamenti választásokon szenátori helyet nyert, amit az 1925-ös és 1929-es választásokon is megőrzött egészen mandátuma 1935-ös lejártáig. 1936-ban pártja összeolvadt az Országos Keresztényszocialista Párttal, és létrehozták a felvidéki Egyesült Magyar Pártot. Ennek a pártnak is vezéregyénisége maradt, noha vezetői tisztséget ebben már nem vállalt. Kárpátalja magyar megszállása, majd visszacsatolása után meghívták a magyar országgyűlésbe képviselőnek, amit elfogadott; a képviselőház legidősebb tagja volt.

A II. világháború után - politikai szerepvállalása miatt tartva a szovjet hatalomtól - Sopronba menekült. Itt hunyt el 1945. február 26-án.

Az öntöde 1949-ben szűnt meg, utána az épületét sokáig raktárként használták, majd 1992-ben a görögkatolikus egyházközség templomot rendezett be itt. 2015-ben felépült az új templomuk, s a nagyhírű harangöntöde épülete üres maradt. 2016-ban Orosz Ildikó megyei képviselőként felvetette, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke felvette, hogy az öntödét vegyék fel a kulturális örökségek közé.

Egry Ferenc emlékét megőrizte az utókor. Kisgejőc főutcája ma az ő nevét viseli. A helyi református templom falán 2009-ben emléktáblát avattak a tiszteletére, s Kisgejőc iskolája is felvette a harangöntő nevét. Az iskolában múzeumot rendeztek be Egry Ferencről. Azok a tárgyak kaptak benne helyet, amelyek valamikor Egry Ferenc tulajdonát képezték, a többi között az a bölcső, melyben gyermekei nevelkedtek, az a harangkar, ami a harangöntöde területén a görögkatolikus templom építése során került felszínre.

Egykori lakóhelye udvarán 2014-ben mellszobrot (Szilágyi Sándor alkotása) állítottak a tiszteletére.

Forrás:

Kárpátalja magyar szemmel. Útikönyv, szerk: dr. Tarpai József, Shark Kft. Beregszász-Ungvár, 2021

https://pershij.com.ua/rodzinki-zakarpattya-dzvonolivarnya-f/