Beregújfalui mesék

A Beregszásztól 18 kilométerre fekvő magyar ajkú falu első említése 1261-ből való.

A dombok és völgyek között megbújó települést nemcsak szép fekvése és jó borai miatt érdemes felkeresni, a helyiek gazdag népköltészete is figyelemre méltó. Több száz szólás- és közmondás, valamint számos népmese, népi játék birtokosai a falu lakói.

Ezeket szedte csokorba Penckóferné Punykó Mária, aki a Tűzoltó nagymadár című könyvében jelentette meg gyűjtését. Maga a szerző így ír a beregújfalui népmesékről: "Beregújfalu kincsesbánya a népköltészetgyűjtő számára. Gazdag a község közmondás- és szólásanyaga, több száz, ma is élő találós kérdést ismernek, balladákat, mondókákat őrzött meg az emlékezet. Ma is élnek egyes népszokásai, hiedelmei, gyermekjátékai. [...] Beregújfalunak élő, eleven a hiedelemvilága, s a mesével ellentétben mindenki ismer legalább egy-két vele vagy a közvetlen környezetében élőkkel megesett babonás történetet. Sokan mesélik személyes élményként a hiedelmeket. Érdekes csoportját képezik a beregújfalui hiedelmeknek a kígyóhoz fűződő történetek. Különösen gazdag a »csuszókü-mondakör«."

Penckóferné Punykó Mária 1991-ben mintegy 40 beregújfalui mesemondót - köztük számos roma származásút - keresett fel.

Az általuk elmondott közel 50 mese főszereplői gyakran kitalált alakok (aranycsődör, varázsló, aranytehén, boszorkány), illetve egyrészt történelmi és vallási személyek (Mátyás király, Jézus Krisztus, Szent Péter, ördög), másrészt a mindennapi élet szereplői (kondás, házaspár, cigány, pap).

A beregújfalui nyelvjárás a szabolcs-szatmárihoz áll közel. Jellemző az í-zés, az é hang helyett ié-t ejtenek. Legtöbbször nem ejtik a hosszú í, ú, ű hangot (kut, út, savanyu). A mesék szókincse is gazdag. Olyan szavakkal találkozhatunk a beregújfalui történetekben, mint a fecskepete (szeplő), a lipityánka (lapát), a lepityke (lepke), szuszik (szuszék), a vider (vödör), a türet (vég), a születte (szülte), apicirti (csiperke) és a misál (zavar).

További érdekesség, hogy a mesemondók nem adnak címet az általuk előadott történetnek, a mese bevezetése és befejezése általában rövid.