Bendász-hagyaték

A Bendász-hagyaték összefoglaló neve annak az örökségnek, melyet Bendász István kárpátaljai görögkatolikus hitvalló pap, kanonok hagyott hátra az utókornak.

1903. augusztus 3-án látta meg a napvilágot a Munkácsi járásban, Borhalom (Boboviscse) faluban. A több száz éves múltra visszatekintő Bendász papcsalád ifjú sarja kétéves volt, amikor édesapja, Mihály a családjával az Amerikai Egyesült Államokba, Pennsylvaniába költözött. István ott járt angol nyelvű óvodába, s ott kezdte meg az elemi iskola első évét. Hétéves volt, amikor a család visszatelepült Kárpátaljára. Itt már magyar és ruszin nyelven folytatta a tanulmányait Munkácson, Szentmihálykörtvélyesen és Máramarosszigeten. 1921-ben tett érettségi vizsgát Sárospatakon. Ezt követően Budapestre ment jogot tanulni, de egy év után meggondolta magát, s követve ősei hivatását, ő is a papi pályát választotta. Az ungvári görögkatolikus papnevelő intézetbe nyert felvételt.

A több évig tartó teológiai képzést befejezve, 1928. február 12-én Gebé Péter, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye püspöke szentelte pappá és a Técsői járásba, Taracújfaluba (Novoszelica) kapott lelkészi kinevezést.

Néhány év elteltével, 1934-ben Sztojka Sándor munkácsi megyéspüspök helytartónak nevezte ki, majd 1941. április 1-jétől Felsőveresmart (Nagykopány) parókusa lett. Nyolc évig szolgált az egyházközségben. Papi munkája mellett megírta Taracújfalu és Felsőveresmart történetét.

A II. világháborút követően Kárpátalja Szovjetunió része lett, s megkezdődött az egyházak üldözése. Az egyházi tulajdonokat levették, a templomokat bezárták vagy a pravoszláv egyháznak adták át. Azokat a papokat, akik nem voltak hajlandóak megtagadni görögkatolikus vallásukat, s átállni a pravoszláv egyházba, üldözték és bebörtönözték. 1949 márciusában Bendász Istvánt is letartóztatták. A szovjet bíróság 25 évi kényszermunkára, öt év polgári jogfosztásra és vagyonelkobzásra ítélte. Karagandába került, ahol építkezéseken és szénbányában dolgoztatták rabtársaival együtt. Az itt eltöltött évek alatt is megőrizte hitét: titokban szent liturgiát végzett, keresztelt. 1955 januárjában szabadult. A börtönben vezetett naplója alapján később megírta az Öt év a szögesdrót mögött című könyvét.

Hazatérése után hasonlóan ő sem kapott engedélyt, hogy papként működjön, különböző alkalmi munkákból tartotta el feleségét és három gyermekét. A könnyebb megélhetés reményében családjával Beregszászba költözött, ahol apósa, Bacsinszky Gyula fogadta be őket. 1956-1957 között a Beregszászi Állami Levéltárban dolgozott, ahol szükség volt latin nyelvtudására a XV-XVI. századi iratok feldolgozásában. Kihasználva az itt töltött időszakot és a levéltári anyagokat, értékes adatokkal gyarapította a kárpátaljai görögkatolikusság történetét. Közel 8000 pap életét írta meg a középkortól egészen a XX. század közepéig.

1959-ben két paptársával, Murányi Miklóssal és Chira Sándorral visszatért Karagandába, hogy missziós tevékenységet folytasson az ott élők körében, de a KGB hamar leleplezte őket, s visszaküldték Kárpátaljára.

Ismét Beregszászban vállalt munkát, először a helyi internátusban, majd egy élelmiszeripari üzemben volt éjjeliőr egészen nyugdíjazásáig.

Noha nyilvánosan nem teljesíthetett papi szolgálatot, titokban szent liturgiát végzett, keresztelt, esketett, temetett, hitoktatott.

Nagy öröm volt számára a görögkatolikus egyház legalizációja 1989-ben, majd a templomok visszaadása és az egyház újjáéledése. Sajnos csak rövid ideig lehetett mindennek tanúja. 1991 májusában még ott volt a beregszászi temetőben elvégzett görögkatolikus liturgián.

1991. augusztus 13-án, életének 88., papságának 64. évében hunyt el. A beregszászi temetőben helyezték végső nyugalomra.

Tíz nappal később, 1991. augusztus 23-án Ukrajna hivatalosan is rehabilitálta, s elismerte, hogy ártatlanul börtönözték be.

Bendász István jelentős könyv- és iratgyűjteményt hagyott hátra. Teológiai, történelmi, szépirodalmi és természettudományi tartalmú könyvei közel 10000 kötetet számláltak. Emellett anyakönyveket, püspöki körleveleket, iskolai évkönyveket és egyéb, Kárpátalja történelmére és helytörténetére vonatkozó iratokat gyűjtött össze. Hagyatékát fia, a szintén görögkatolikus pap, Dániel atya gondozta és bővítette tovább.

Bendász Dániel a birtokában lévő könyv- és iratállományt 2017-ben átadta a Bendász István Görögkatolikus Könyvtár és Levéltár számára. A beregszászi székhelyű intézmény azért jött létre, hogy gondozza és feldolgozza Bendász István hagyatékát, másrészt teológia szakkönyvtárként is működik.

A könyvtár könyvállománya 2022-ben elérte a 20000 kötetet. Számos saját kiadású könyve is megjelent a könyvtárnak. Ezek közé tartozik a Bendász-hagyaték sorozat, melynek eddig három kötete jelent meg, s melyek Bendász István munkásságának állítanak emléket.

A könyvtárat rendszeresen keresik meg kárpátaljai, anyaországi és más országbeli kutatók, hogy tanulmányozhassák azokat a könyveket s iratokat, amelyek némelyike ma már csak a Bendász-hagyatékban található meg.

Forrás: https://www.nyirgorkat.hu/akadalymentes/?q=hir&id=1100