Bátyúi jeles napok és szokások

Ezzel a címmel jelentette meg 2006-ban a bátyúi helytörténész, pedagógus Bagu Balázs azt a tanulmánykötetet, melyben összefoglalta mindazokat a bátyúi szokásokat, nyelvi sajátosságokat, ünnepeket, népköltészeti alkotásokat, melyek szülőfalujában apáról fiúra szállva a mai napig élnek. Gyűjtőmunkája során is helyi gazdálkodókat, idős helyieket keresett fel.

Maga a szerző így ír a könyv bevezetőjében: "Nem tudhatjuk, mi vár ránk a Kárpátok lába alatt, e gyakori ország- és rendszerváltoztatással súlytott tájon. Jövőnk bizonytalannak tűnik. Könyvemmel az a célom, hogy a megmaradás belső parancsának minden körülmények között engedelmeskedő, a jövő makacs hitével és hitéből építkező nemzettársaimnak büszkeségre feljogosító meggyőződéssel biztatást adjak: van mire építeni."

Bagu Balázs számos bátyúi nyelvjárási sajátosságot emel ki: a szótagzáró l kiesését (vót, főd); az í-zést (ídes, kenyír, rípa); az é rövidülését e-re (szeker, tehen); a si képző használata (bátyúsi, tanyasi).

A bátyúi szólások, közmondások között is sok az olyan egyedi, mely csak a településre jellemző, s az ott élők számára beszédes:

Úgy megy, mint Döcögő Józsi. (Imbolyogva jár.)

Eltűnt, mint a Bimbós tehene. (Nem találják.)

Istenesen kikapott, mint Kacsa Miska. (Enyhe büntetést kap.)

Butább vagy a bátyúi szódás szamaránál! (Buta)

A bátyúiak is megtartották/megtartják a régi, Kárpátalja más területein is jelen lévő ünnepi szokásokat. Egyes jeles napokra saját rigmust is költöttek:

"Filep napján ha nincs derű,/a tábor csak középszerű,/de ha gazdag fényben, hőben,/bízhatsz bátran a jövőben."

Anna napján: "Ha júliusban villámlik és dörög/ a hadat és az aszályt elkerülöd."

Egyed napján ha szép az idő, négy napig kitart. A mennydörgés szép termést ígér a következő évre.

Különleges újévi köszöntő is fennmaradt Bátyúban:

Mutasd meg nagy irgalmadat, Szent Isten, Jó Atyánk.

Mi volt, mi lesz, te alkotád,

Vigyázz tovább is ránk.

Adj boldog újévet nekünk,

Ó hallgass meg, nagy istenünk.

Őrizd meg földi népedet,

Áldd meg jobb kezeddel,

Oltalmazó szárnyaidat

Fejünkről ne vedd el!

Adj boldog újévet nekünk,

Ó, hallgass meg, nagy Istenünk.

Névnapi és születésnapi köszöntőket is őriz a település hagyománya:

...napja ma vagyon,

Eldöcögtem a fagyon.

Azért jöttem e napon,

Hogy a torkom vigadjon!

Érdemes a bátyúi népmeséket is megismerni, melyeknek főszereplői Rózsa Sándor, az öregasszony, a hűséges szolgáló, a gyilkos szülők, a cigányok, a juhász, a veres vitéz, a kádármester, a zsidó, a boszorkány.

Számos ballada is fennmaradt Bátyúban: A Szegény lány és a gróf szerelme, Gyula és Erzsike szerelme, Nem messze van ide Kismargita...

A gyermekjátékok terén szintén jeleskednek a bátyúiak. A cicázástól kezdve, a csülközésen és súlytókázáson át a gombozásig számtalan játék szokása él a településen.

Végezetül érdemes megemlíteni a bátyúi betlehemest, mely a szovjet időben szinte eltűnt a faluban. Bagu Balázsnak két évébe telt, míg sikerült rekonstruálnia az eredeti szöveget és dallamot. Azóta ismét játszák a faluban.

Egy részlet belőle:

"A Sínai-hegyen sétáltam,

fogtam vakondot.

Olvasztottam zsírját, több mint száz hordóval.

Aki ezt elhiszi, szamarabb

a bátyúi szódás szamaránál!"