Sütő Kálmán munkássága

Beregsomban látta meg a napvilágot 1910. december 16-án Sütő Kálmán költő. Egyszerű, földműves családban született. Noha jó tanuló volt, abba kellett hagynia az általános iskolát, hogy segítsen a szüleinek. Sokat olvasott. Petőfi és Ady költészete nagy hatással volt rá. Már fiatalon is írt verseket. Első verse Tiszaújlak címmel jelent meg 1933-ban a Magyar Gazda című lapban. Első verseskötetét Lelkeket jöttem venni címmel maga adta ki Beregszászban 1936-ban.

Fontos volt számára szülőfaluja kulturális élete. A harmincas években szervezője és vezetője volt a szülőfalujában működő Magyar Kultúregylet színjátszó körének. Két színdarabot is írt A vargyasi sötét napok és Fekete gróf címmel.

1940-ben Beregsom bírója lett. 1943 októberétől légvédelmi tüzér volt a magyar hadseregben. 1945-ben hadifogságba esett, Csehszlovákiába került. Később Lembergbe szállították, 1946-ban szabadult. Hadifogsága idején otthonában házkutatást tartottak, kéziratait és a Lelkeket jöttem venni című kötetét elkobozták. Több száz verse megsemmisült.

A politikai megtorlástól is tartania kellett. Végül a helyi betelepített ukrán lakosok kiálltak mellette, s nem került szovjet lágerbe. Cserébe be kellett lépnie a beregsomi termelőszövetkezetbe, ahol nyugdíjas koráig dolgozott.

Mellette folytatta irodalmi tevékenységét. A magyar településeket járta, melyekben irodalmi esteket, találkozókat szervezett. És újra írt. Versei a szülőföldjéről, annak lakóiról szóltak.

Írásai a Vörös Zászlóban, a Kárpáti Igaz Szóban, a Kárpáti Kalendáriumban, továbbá magyarországi lapokba (Confessio, Holnap) jelentek meg. Társszerzője volt az Új hang (1954), a Szovjet Kárpátontúl (1955) és a Kárpátok (1958) című almanachoknak.

Saját verseskötetei is jelentek meg: 1961-ben adta ki a Kacagó faluvégek című verseskötetét, melyet Kovács Vilmos szerkesztett. Harmadik kötete 1984-ben látott napvilágot S az életem most széjjelosztom... címmel.

Az M. Takács Lajos által összeállított és gondozott Vergődő szél című antológiában (1990) négy verse szerepel. Verseinek teljes gyűjteménye Nagy Zoltán Mihály József Attila-díjas író szerkesztésében 1992-ben jelent meg Holdarcba nézve címmel. Ő maga így jellemezte Sütő Mihályt: "Sütő Kálmán ahhoz az alkotó nemzedékhez tartozott, amelyik tudatában volt a kimondott és leírt szavak súlyának, felelősségének... A kétkezi és a szellemi munka szokatlan kettőssége tette lehetővé számára azt, hogy szűkebb közössége és az emberiség nagy problémáiról egyaránt hitelesen szóljon verseiben."

1995-ben a 85 éves költőt a Magyarok Világszövetségének elnöksége a magyar kultúráért kifejtett tevékenységének elismeréséül ezüst emlékéremmel jutalmazta.

Sütő Kálmán 1997-ben hunyt el.

2006-ban a MÉKK és az Együtt baráti köre a költő beregsomi szülőházán emléktáblát állíttatott. Ugyanekkor nyitották meg a Somi Irodalmárok Emlékmúzeumát, mely Sütő Kálmánnak, Kecskés Bélának, Balogh Balázsnak és Somi Nagy Zoltánnak állít emléket. Az emlékmúzeum falán 2020-ban emléktáblát - melyet Lengyel Tibor nyíregyházi szobrászművész készített - helyeztek el Sütő Kálmán tiszteletére.