Rákóczi-szobor

Beregszász több szállal is kötődik II. Rákóczi Ferenchez. 1703. május 22-én a város piacterén bontották ki a szabadságharcba hívó zászlókat Rákóczi kurucai, s itt olvasták fel a hadba hívó kiáltványt.

Maga a fejedelem is többször megfordult a Bethlen-kastélyban, mely a XVII. század végén került a családja tulajdonába, s melyet ő maga újított fel.

1893-ban a szabadságharc 190. évfordulóján Bereg vármegye egy lovas Rákóczi szoborral akart tisztelegni a Nagyságos Fejedelem emléke előtt. El is indult a pénzgyűjtés a szoborra. Számos település és magánszemély adakozott a nemes cél érdekében. Ám közbeszólt az első világháború, s az összegyűjtött pénz elment a rászorulók támogatására. Később a politikai hatalmak nem tették lehetővé a magyarok számára oly kedves fejedelem szobrának felállítását.

Az elődök álma 2019-ben teljesült, amikor Magyarország Kormánya támogatásával a Rákóczi-emlékév keretében Beregszász Budapest terén felavatták II. Rákóczi Ferenc lovas szobrát. A bronzszobor a püspökladányi Győrfi Lajos szobrászművész és fia, Győrfi Ádám alkotása. A ló marmagassága 186 cm, súlya 1,2 tonna. A rajta ülő Rákóczi 220 cm magas. A talapzatot egy 20 tonnás kőszikla alkotja, melyre a szabadságharc jelszavát - Cum Deo pro Patria et Libertate! - vésték Rákóczi sajátkezű aláírásával, valamint egy harci szekér töredéke is felfedezhető rajta.

Az alkotó Győrfi Lajos elmondása szerint a gödörszerű Budapest-tér közepére egy halmot emeltek, ráhelyezték a kőtömb talapzatot, s erre került a déli tájolású szobor. A művész azt a pillanatot próbálta ábrázolni, amikor Rákóczi csatába indul Pandur nevű lovával. Felső testén páncél van, kezében korabeli buzogány, oldalán a család ismert kardja. A lópokróc egyik oldalán a Rákóczi-címer, a másik oldalán leghűségesebb népe, a ruszinok címere látható. A fejedelmet Mányoki Ádám Rákóczi-festménye alapján igyekeztek megformálni a szobrászok.