Rákóczi kultusz, mint nemzeti érték

Ide írhatsz...

1. melléklet a 114/2013. (IV. 16.) Korm. rendelethez

Javaslat a

"Rákóczi-kultusz Kárpátalján"

[települési/tájegységi/megyei/külhoni magyarság] értéktárba történő felvételéhez

A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI

1. A nemzeti érték megnevezése: Rákóczi-kultusz Kárpátalján

2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása

 agrár- és élelmiszergazdaság  egészség és életmód  épített környezet
 ipari és műszaki megoldások  kulturális örökség  sport
 természeti környezet  turizmus és vendéglátás

3. A nemzeti érték fellelhetőségének helye: Kárpátalja

4. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik

 települési  tájegységi  megyei  külhoni magyarság

5. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása

Az ugocsai salánki erdőből indultak el Esze Tamásék a lengyelországi Brezán várába, hogy hazahívják Rákóczit, s Tarpa mellett először Vári és Beregszász piacán bontották ki a tőle kapott zászlókat 1703. május 21-én és 22-én. A felkelők Dolhánál először még vereséget szenvedtek Károlyi Sándor nemesi csapataitól (ennek emlékét őrzi a dolhai turulos emlékoszlop). Egy hét múlva az újból összegyűlt kurucok Rákóczi elé mentek a határra, aki június 16-án a Vereckei-szoroson át hazatért az országba és a felkelés élére állt. Rákóczi Munkácson, a családi kastélyában szállt meg (a Fejér-ház falán tábla örökíti meg a fejedelem emlékét). A szabadságharc éveiben a fejedelem többnyire Munkács várából irányította a küzdelmet, de sokat tartózkodott barátja, Bercsényi Miklós ungvári várában és a huszti várban is (1709-ben még rendi gyűlést is tartottak a vár közelében).

A szabadságharc végső szakaszában Rákóczi Salánkon, a Helmec-hegy oldalában álló kastélyban tartotta utolsó "országgyűlését", ahogyan a református templom emléktáblája is hirdeti. 1711. február 11. és 18. közötti tartózkodásának emlékére állították fel a falu határában az emléktáblás obeliszket a Mikes-kút mellett (A hagyomány szerint innen hordta a vizet Mikes Kelemen a fejedelemnek). Salánkon a Rákóczi emlékpark Rákóczi és Mikes szobrán kívül számos monda őrzi a nagyságos fejedelem emlékét (Rákóczi asztala a hegyen, Rákóczi lovának patkónyomai a sziklán stb.) Rákóczi, mielőtt végleg elhagyta volna az országot, a beregszentmiklósi kastélyban töltötte utolsó éjszakáját.

Számos emléktábla, szobor őrzi a fejedelem emlékét Kárpátalja-szerte. A szabadságharc eseményeivel kapcsolatos Tiszaújlakon a sóház épülete (Esze Tamás felkelése) és a Turul-emlékmű (az első győztes csata, az 1703. júl. 14-16-i tiszai átkelés színhelyén). Az utóbbi Tiszaújlak és a szomszédos Tiszabökény határában egy mesterséges halom tetején áll, mely a kuruc csapatok 1703. július 14-én, a Tiszaújlak-Tiszabecsi révnél vívott első győztes csatájának állít emléket. A kárpátaljai magyarság a kárpátaljai ruszinok képviselőinek részvételével 1989. óta minden évben július második vasárnapján, itt ünnepli Rákóczi fejedelem első győztes csatájának emléknapját, a Tiszabecsi átkelést, melynek irodalmi feldolgozása Jókai Mór nevéhez fűződik, aki "Szeretve mind a vérpadig" című művében dolgozta fel az eseményt. Az ünnepség a tiszaújlaki egykori sóház falánál kezdődik, melyen emléktáblát avattak Esze Tamás tiszteletére. Innen a Tisza hídján át a turulos emlékműhöz vonul a hagyományőrző kuruc lovasokat és népviseletbe öltözött fiatalokat követő, ünneplő közönség. Az emlékmű lábánál a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség szervezésében, magyarországi és helyi politikusok részvételével történik a megemlékezés, melyet általában kulturális programok követnek.

Vidékünkön még számos Rákóczi-monda él a szájhagyományban: Rákóczi turulmadara, Rákóczi bökényi fája, Pálfüzes, Rákóczi asztala, Borbély Balázs, Rákóczi menekülése stb. A felsoroltakon kívül a fejedelemnek szobra van többek között Salánkon, Tiszabökényben és Makkosjánosiban, iskolák és utcák viselik nevét (II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola stb.).

6. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

Ha egy közösség megszűnik emlékezni, megszűnik a továbbadása mindazon értékeknek, amelyek biztosították az adott csoport hovatartozás-tudatát. A hagyományos közösség kulturális és történelmi memóriája, egy olyan emlékezettár, amely a közösség önazonosításához szükséges információkat hordozza, összesíti, tárolja. Éppen ezért e történelmi memóriában az értékmegőrzés a pozítív dolgok irányába tolódik.

A magyar történelem királyai, fejedelmei, vezérei közül csak néhánynak jutott az a megtiszteltetés, hogy a nép kollektív emlékezetében őrizze emlékét. A királyok közül csak Szent István, Szent László, Mátyás király alakja köré fonódott gazdag folklóranyag. Van azonban még két nagy történelmi személyiség, akik cselekedeteikkel bekerültek a szájhagyományba: II. Rákóczi Ferenc, a Nagyságos Fejedelem és Kossuth Lajos. De talán sehol a történelmi Magyarország területén nem maradt fenn oly mértékű lelkesedés a Rákóczi-szabadságharc iránt, mint Kárpátalján, ahol II. Rákóczi Ferenc a mai napig rendkívüli tiszteletnek örvend a magyar és a ruszin lakosság körében egyaránt.

A Rákóczi-kultusz a közösség, de egyben az egyén történelmi tudatára vet fényt, hősi korszakot idéz fel, amelynek a nemzeti identitás megőrzésében kiemelkedő a szerepe. Egyben fontos kifejező eszköze is lehet a kárpátaljai magyar és ruszin lakosság hagyományos barátságának.

7. A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források)

• 1.Váradi-Sternberg János: (Társszerző: Balla László) Az ungvári vár ostroma 1703-1704-ben Adatközlés. Kárpátok 1958, Ungvár. 126-133. old.
• 2.Váradi-Sternberg János: Az ungvári vár ostroma 1703-1704-ben. Századok öröksége. Tanulmányok az orosz-magyar és ukrán-magyar kapcsolatokról. Budapest- Uzsgorod 1981. 129-138 old.
• 3.Csatáry György: Rákóczi-emlékek és emlékhelyek Kárpátalján. Ungvár 2002.
• 4. Csatáry György: Gróf Bercsényi Miklós levelei és emléke Ung vármegyében. Ungvár 2004.
• 5. Csatáry György: Ugocsa vármegye II. Rákóczi Ferenc államában. Ungvár-Beregszász, 2008.
• 6.Csatáry György: A salánki "országgyűlés". Salánk, 2011.
• 7.Rákóczinak dicső kora. Szerk: Csatáry György. Konferencia tanulmánykötet. II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola. 2012.
• 8. Hodinka Antal, II. Rákóczi Ferenc fejedelem és a "Gens fidelissima" Pécsett 1937./Ujabban ukrán nyelven Antonyij Hodinka: "Gens fidelissima" Uzshorod, 2013.