Perényi-kastély
A Fekete-hegyhez közeli parkban, a Kopányi úton áll a Perényi család kastélya. A Perényi család ősei a XIII. században emelkedtek a köznemesek sorába. Később számos fontos tisztséget töltöttek be. Jelentős birtokaik voltak Ung, Bereg, Ugocsa és Máramaros megyékben. I. Zsigmond király 1399-ben adományozta Nagyszőlős városát Perényi Péter országbírónak a törökök elleni hadjáratban tanúsított vitézségéért. Emellett engedélyt adott neki a Fekete-hegyen vár építésére. Perényi Péter 1405-ben már a királyházai Nyalábvár ura, emellett Ugocsa megye, 1408-tól Máramaros, 1411-től Zemplén, 1414-től Abaúj és Ung megye főispánja.
A későbbi századokban is a Perényiek tulajdonában maradt nagyszőlős és környéke.
Ők építették meg a XVI. században a Fekete-hegy lábához azt a kastélyt, mely eredetileg fölszintes épület volt négy saroktoronnyal. A kastély második, barokk stílusú szintje a XVII. századból származik. Ekkor lebontották a sarokbástyákat, az épület főhomlokzatára pedig rákerült a Perényi család ma is látható címere.
A kastély földszinti helyiségei boltívesek, az emeletiek síkfödémmel fedettek. Egykor az épület dísztermét pompás XVIII. századi eredetű freskók díszítették, ezeket azonban a szovjet érában lemeszelték.
A kastély homlokzatán elhelyezett emléktáblán Kossuth Lajosnak báró Perényi Zsigmondról szóló szavai olvashatók: Neked, te kimagasló alak, ki abból az időből oly páratlan egyedül állasz, neked leborulék emléked előtt, Mesterem!
A kastélyban jelenleg a Nagyszőlősi Járási Oktatási Hivatal működik.
A kastély parkja is figyelemre méltó: a valaha 12 hektáros kertbe különleges virágokat, fákat ültettek a tulajdonosok. A parkot a szovjet érában Gorkijról nevezték el, és szabadidős területként működött. A rendszerváltás óta újra a Perényi család nevét viseli az időközben kilenchektárosra csökkent kert. Minden májusban borfesztivált rendeznek itt. Itt tartja meg a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség minden évben október 6-án az aradi vértanúkhoz kapcsolódó megemlékezését. Ugyanakkor a több évtizedes elhanyagoltság mély nyomokat hagyott a parkon: a fák elöregedtek és kiszáradtak, a növényzet elvadult. A Lembergi Nemzeti Erdészeti Egyetem munkatársai néhány éve felmérték a területet, és tervet készítettek a park megújítására.
A park bejáratánál emelkedő kovácsoltvas kapu szomorú történetet hordoz magában, mely Perényi Zsigmond (1782-1849) személyéhez kötődik. A főnemes 1835-től Ugocsa vármegye főispánja volt. Mivel azonban kiállt a felségárulással vádolt Wesselényi és Kossuth mellett, felmentették tisztségéből. 1848-tól a felsőház elnöke volt, majd a szabadságharc idején a hétszemélyes tábla elnökévé választották. 1849 áprilisában ő is aláírta a trónfosztó nyilatkozatot. A szabadságharc leverése után elfogták, kötél általi halálra ítélték és 1849. október 24-én kivégezték. A hagyomány szerint, amikor utoljára a nagyszőlősi kastélyában járt a főnemes, arra kérte a szolgáit, hogy a vaskaput ne zárják be addig, míg haza nem tér. Azóta is nyitva áll a kapu.
1906. október 24-én a nagyszőlősi vármegyeháza előtt szobrot avattak Perényi Zsigmond tiszteletére, ezt azonban 1945-ben levették. 1991-ben a KMKSZ városi szervezete állította vissza eredeti helyére.