Nárciszok völgye
A Nárciszok völgye Huszt mellett, a Kiresi réten, a Huszti-Szlatinai üst északi részén helyezkedik el. Keleti, nyugati és déli oldalról is dombok veszik körül. Éghajlata enyhe, mérsékelten nedves.
A 256,5 hektáros, 180-200 méter magasságú, barnás-szürkés glejes, magas savtartalmú terület 1979-től a Kárpáti Állami Természetvédelmi Terület fennhatósága alá tartozik, 1992-ben pedig csatlakozott az UNESCO bioszféra-rezervátumaihoz.
Ma használatos nevét onnan kapta, hogy Ukrajnában csak itt virágzik a vékonylevelű nárcisz (Narcissus angustifolius), mely ritkasága miatt Ukrajna Vörös Könyvébe is bekerült.
A természettudósok úgy vélik, hogy eredetileg a térséget tölgyes-gyertyános erdők borították. Hogy miként került ide a jellemzően 1300-1600 méter magasan nyitó nárcisz, arra a szakemberek azt a magyarázatot adják, hogy az utolsó jégkorszak alatt a földmozgások következtében egy óriási földcsuszamlással kerültek ide a növények hagymái, s szaporodott el a nárcisz a térségben.
A völgy májusban két-három héten át - amikor virágzik a nárcisz igazi látványosság. De más időszakban is érdemes felkeresni, ugyanis a nárcisz mellett további 52 növénycsalád 450 faját tartják számon a térségben. Aszatfélék, gabonafélék, rózsafélék, pillangósvirágúak, boglárkafélék, fűzfafélék és orchideafélék is jelen vannak a völgyben.
Azonban bármilyen gazdag is a terület élővilága, s a hiába került védelem alá, a pusztulás jelei így is felfedezhetőek. A 256,5 hektárnyi völgyből ma már csak 85 hektáron van jelen a vékonylevelű nárcisz. Ennek hátterében a közeli megművelt földterületek szennyezettsége, valamint a bokros füzek és a gyomok elterjedése áll. Egyes helyeken láposodás, másutt a területek kiszáradása ment végbe, és ez csökkentette a nárcisz és más ritkább növényfaj-populációk életterét. A további károk megelőzése érdekében a szakemberek néhány éve bölénycsordákat telepítettek a völgybe, melyek jó szolgálatot tesznek a nem kívánt növényfélék kiirtásában.
Egy kedves legenda is fűződik a Nárciszok völgyéhez:
"Réges-régen a huszti várban élt egy herceg a feleségével és szépséges lányával. Ruszjának hívták a leányt, szépségének messze földön nem akadt párja. A város szélén éldegélt Ivankó, a szegény fazekas fiú. Mikor Ruszja betöltötte tizennyolcadik életévét, nagy ünnepséget rendeztek a tiszteletére. Messze földről is érkeztek a gazdag vendégek, és a városlakók is köszöntötték az ifjú leányzót, drága ajándékokkal halmozták el őt. Ivankó szintén meg akarta ajándékozni Ruszját: csodálatos vázát készített, melyet fehér nárciszvirágokkal díszített. Úgy ragyogtak azok a virágok, mintha csak valóban élő nárciszok lettek volna. Mikor az ajándékot átadta, a fiatalok nyomban egymásba szerettek. Ettől kezdve titokban találkozgattak.
De a herceg egyszer tudomást szerzett a titkos viszonyról, s igen-igen mérges lett. Dühében lehajította az Ivánkó által készített vázát a hegyről. A váza legurult, s több száz apró darabra törve szóródott szét a völgyben. Reggel, amikor a nap felkelt, mindenki elcsodálkozott: a völgy fehér-zöld színekbe borult, mintha csak egy nárcisz szőnyeg fedte volna be a földet..."