Matl Péter szobrai Beregszászban

Matl Péter 1960-ban született Munkácson, és mára Kárpátalja egyik legismertebb, nemzetközileg is elismert szobrászművészévé vált. Művészeti tanulmányait az Ungvári Erdélyi Béla Képzőművészeti Szakközépiskola kerámia szakán végezte, ahol 1979-ben szerzett diplomát. Korai pályafutását líceumi tanárként kezdte, majd a Kárpátaljai Megyei Képzőművészeti Vállalat munkatársaként dolgozott dekoratőrként és képzőművészként.

Már a hetvenes évektől kezdve rendszeresen szerepelt hazai és nemzetközi kiállításokon, művésztelepeken. Munkássága sokrétű: köztéri szobrai mellett templombelsőket tervez, oltárokat alakít ki, valamint festészettel is foglalkozik. Alkotásai Ukrajnában, Magyarországon, Svédországban, Japánban és más országokban is láthatók.

Közösségépítő művész

1995-től tagja a Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társasága szervezetnek, 1999-től pedig az Ukrán Nemzeti Képzőművészeti Szövetség tagja. 2014-ben megalapította a Pro Arte-Munkács művészeti civil szervezetet, amelynek célja a kárpátaljai kultúra és turizmus fejlesztése, valamint a szomszédos országok közötti kulturális hidak építése.

Ennek a kezdeményezésnek része a Kárpátaljai Szobor út is, amely keretében nemzetközi szobrásztáborokat szerveznek. Öt év alatt több mint ötven köztéri alkotás készült el, melyeket olyan kistelepülések kaptak ajándékba, ahol vállalták, hogy méltó környezetet teremtenek számukra.

Elismerések és díjak

Több évtizedes munkásságát számos rangos elismeréssel jutalmazták, többek között:

  • Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje (2003)

  • Kárpátaljai Magyar Nívódíj – Hollósy Simon Képzőművészeti Díj

  • Kisebbségekért Díj (2006)

  • Kárpátaljai Boksay József és Erdélyi Béla Képzőművészeti Díj (2006)

  • Magyar Művészetért Díj (2009)

  • M. S. Mester Díj (2012)

  • Magyar Örökség Díj (2018)

  • Megbékélési és Együttműködési Díj (2019)

  • Munkácsy Mihály-díj (2022)

Jelentősebb alkotásai

Matl Péter legismertebb művei közé tartozik:

  • Honfoglalási Emlékmű (Vereckei-hágó), amely az államalapítás ezeréves emlékét őrzi

  • Zrínyi Ilona és II. Rákóczi Ferenc szobra (Munkácsi vár)

  • Nemzeti Összetartozás Emlékműve (Ópusztaszer)

Egyházi munkái közül kiemelkedik a csetfalvai római-görögkatolikus templom oltárának és belső terének kialakítása.

Beregszászon is több alkotása látható, köztük a Református lelkipásztorok Gulág emlékműve (2008). A Kárpátaljai Református Püspökség kertjében álló, 4 méter magas gránitszobor az elhurcolt lelkipásztorok emléke előtt tiszteleg. Az időspirálhoz hasonlóan fölfelé csavarodó életfa motívum három gömbje a lélek útját jelképezi: a születést, a megpróbáltatást és az Istennel való egyesülést.

Család című alkotása a Beregszászi Linner Bertalan Központi Járási Kórház udvarán található 2021-től. A szobrot 2019-ben készítette Pro Arte Munkács civil szervezet által szervezett szobrásztábor alatt, melynek abban az évben a család volt a központi témája.

A kommunizmus áldozatainak emlékművét 2022-ben avatták fel a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola udvarán. Matl Péter a háromalakos tölgyfából faragott szoborkompozícióban az érzelmi hullámzás azon fázisait - elvágyódás, tehetetlenség, aggódás, szorongás, félelem - örökítette meg, melyek szinte minden kárpátaljai magyar életének részévé váltak a kommunizmus idején.

Beregszász központjában, a római katolikus templom udvarán 2025-ben avatták fel "A szász pásztor" miniszobrot, amely Matl Péter Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása.  A mű Tompa Mihály versének és a hozzá fűződő helyi legendának állít emléket. A rege szerint egy bátor szász pásztor és győzedelmes bikája küzdelméből született meg Beregszász városa. A pásztor a felszínre került kincset nem saját hasznára fordította, hanem templomot építtetett belőle – ezzel mutatva példát hitből, áldozatkészségből és közösségi gondolkodásból.

Fotók: Bereczky Tamás