Laudon István öröksége
Kárpátalja számos rejtett kincset őriz, de kevesen tudják, hogy az ungvári megyei gyermekkórház szomszédságában egy olyan botanikai ritkaság található, amely egykor az Osztrák–Magyar Monarchia egyik legelismertebb magángyűjteménye volt. Ez a Laudon-park, amely nem csupán fák és cserjék együttese, hanem egy elhivatott tudós ember életműve és a helyi értékvédelem szimbóluma.
Laudon István 1862. augusztus 20-án született Ungváron. Tanulmányait Budapesten végezte, majd visszatért szülővárosába, ahol az Ungvári Drugeth Gimnázium megbecsült tanáraként tevékenykedett. Kiváló természettudósként nemcsak elméletben oktatta a növényvilág szeretetét, hanem gyakorlati példát is mutatott polgártársainak.
1886 és 1906 között Laudon István saját anyagi forrásaiból vásárolt telket, amelyet egyedülálló módon népesített be. Célja nemes volt: felkelteni az emberek figyelmét a ritka és különleges növények iránt. Utazásai során gyűjtött egzotikus fajokat, így a park fénykorában több mint száz különböző növénynek adott otthont.
A park nem csupán egy zöld sziget a városban, hanem helyi érték, amely összeköti a múltat a jelennel. Laudon István munkássága arra emlékeztet minket, hogy:
Az egyéni kezdeményezésnek közösségformáló ereje van.
A környezetünk szépítése és a természetvédelem nem modern hóbort, hanem mélyen gyökerező polgári erény.
Ungvár történelmi arculatához hozzátartozik ez a különleges botanikai örökség is.
Bár az eredeti park területe az évtizedek alatt jelentősen zsugorodott, a megmaradt matuzsálem fák – köztük a híres mocsári ciprusok és magnóliák – ma is őrzik a tanár emlékét.