Lakodalmas vőfélyversek

Kárpátalján még ma is nagy hagyománya van a vőfélyek vezette lakodalmaknak. Igaz, a lakodalmi mulatságokat már csak nagyon ritka esetben tartják háznál, sátorosan, többnyire éttermekben rendezik meg. A vőfélyek szerepe azonban töretlen ezeken az alkalmakon. Ma már előszeretettel hívják őket ceremóniamesternek, s a feladatuk is egyre inkább eltolódik a násznép szórakoztatása felé, azért bőven maradt még a régi szokásokból, vicces rigmusokból és lakodalmas versekből is.

Beregdédában évtizedeken keresztül Perpék István látta el a vőfélyi teendőket. Pista bácsi az ötvenes évek elején kezdett neki a vőfélykedésnek. Édesapjától tanulta le a "szakmát".

Vővélyverseiből sikerült jó néhányat megőrizni.

"Induljunk el egész készülettel,

viseljük magunkat élő búcsú tettel!

Ezen ifjú párnak megesküvésére,

azt hiszem nem lesz az senkinek terhére.

Váljék az új párnak mai esküvője,

lelkeiknek örök javára, üdvére!

Az Isten áldása szálljon a fejükre,

valamint az őket néző édes jó szülőkre!

Induljunk el innen csendes békességben,

e nehéz utunkon Isten vezéreljen!"

"Az első tál ételt, amit megígértem,

a szakácsné asszonytól sietve kikértem.

Mondhatom, hogy nem is soká várakoztam,

hogy el ne ejtsem, mindig imádkoztam.

A jó húslevesnek nincs e földön párja,

látom, a násznagy úr hogy mily nehezen várja.

Leteszem elébe azért is e tálat,

kívánok, uraim, teljes jó étvágyat!"

Forrás:

Marosi István gyűjteménye, Beregdéda

https://karpataljalap.net/2014/04/10/verkeben-aztatott-kendertol-pirikolbaszig