Táncházmozgalom – kezdetek, jelen, tervek
Részlet Molnár Eleonóra, a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület elnökének Táncházmozgalom Kárpátalján c. előadásából. Elhangzott 2015. július 8-án a Tiszapéterfalvai Ifjúsági Művészeti Iskolában, a XX. Kárpátaljai népzenei-, néptánc és kézműves tábor alkalmából szervezett Múlt, jelen, jövő a kárpátaljai népzene és néptánc oktatásában c. konferencián.
- A Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület 2011-ben alakult meg Lezsák Sándor (a magyar Országgyűlés alelnöke, a Lakiteleki Népfőiskola megalapítója - a szerk.) ösztönzésére. Munkánkat megpróbáltuk úgy szervezni, hogy az összhangban legyen a Lakiteleki Népfőiskola céljaival. Mivel Lezsák Sándor több mint 10 éve azon dolgozott, hogy megszülethessen a hungarikumtörvény, kézenfekvő volt, hogy a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület is csatlakozik a hungarikummozgalomhoz. Elkezdtük az értékfeltárást, a kárpátaljai értéktár összeállítását. Ehhez a tevékenységhez pedig hozzá kellett tartozzon, hogy valahogyan népszerűsítsük a már meglévő hungarikumokat a kárpátaljai közösség körében is. Arra gondoltunk, hogy olyan értéket választunk ehhez, amelyik a legalkalmasabb a közösségszervezéshez.
A táncházmozgalomnak hagyományai ugyan nincsenek Kárpátalján, előzményei viszont igen, hiszen 20. születésnapját ünnepeljük a péterfalvai tábornak. A Kokas Banda tagjai saját vidékükön, a Nagyszőlősi járásban, továbbá az Ungvári járásban Balogh Lívia, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezete elnök asszonya jóvoltából, illetve a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán Orosz Ildikó, az intézmény vezetője meghívására nagyon sok táncházat tartottak az említett járásban és intézményben. Ezt a hullámot próbáltuk meg felerősíteni akkor, amikor 2014 januárjában a Veszprém-Bakony Táncegyüttessel és Kovács Norbert Cimbi vezetésével elindítottuk táncházmozgalmunkat. A program egyelőre nem teljesen mozgalmi jelleggel működik, hanem arról szól, hogy minél több közösséghez elvigyünk kárpátaljai vagy magyarországi népi együtteseket egy-egy táncház erejéig, akik megpróbálják megmozgatni a kicsiket és a nagyokat egyaránt. 2014 januárjától ugyanezen év augusztusáig 55 táncházat tudtunk megszervezni.
A táncházmozgalom kezdetével egy időben indult el a Pál István Szalonna által kezdeményezett mesterképzés, tehát a programmal párhuzamosan egy nagy eredményeket ígérő folyamat is elindult. 2015-ben ezért már Pál Istvánnal közösen dolgoztuk ki az új év programját. Amíg 2014-ben a Kokas Banda, a korábbi formációjú Csipkés Együttes és a mozgalom hatására szerveződött Hímes Együttes muzsikálták végig az 55 táncházat, addig ebben az évben már 5 együttes, a Kokas Banda, az új felállású Csipkés Együttes, a nemrég alakult Sodró Együttes, a BorzsaVári népi együttes és a Felső-Tisza-vidéki Bicskások gondoskodnak a muzsikáról és a táncházak vezetéséről. 2015-ben már a huszadik táncházon vagyunk túl. Van még min dolgozni! Jól mutatja ezt az is, hogy sokszor tapasztalunk fogalomzavart az emberek részéről a táncház terén. A táncházmozgalom alapját képező táncház ugyanis nem egyenlő azzal, amikor például egy iskolába vagy táborba viszünk ki egy népi együttest, hogy megtáncoltassa a gyerekeket. Nagyon sok erre vonatkozó felkérés érkezik hozzánk. Ezek is nagyon fontos alkalmak, ezért nem is teszünk rangsorbeli különbséget egy közösségi táncház és egy iskolában vagy táborban megszervezett táncház között. De mégis külön kell választanunk ezeket, s akár külön programként működtetni tovább. Ehhez még nagyon sok munka vár ránk, amelyben számítunk a Pál család támogatására, és azokra az együttesekre, a mesterkurzusban kinevelkedett profikra, akik a letisztult népi hangzást át tudják adni a közösségek számára.