A kárpátaljai közösség is bemutatkozott a jubileumi ASzakkör kiállításon Lakiteleken
Hatalmas mérföldkőhöz érkezett a Kárpát-medencét átfogó ASzakkör program. Június 23. és 25. között Lakiteleken, a Hungarikum Ligetben gyűltek össze a Kárpát-medencei partnerszervezetek – köztük a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület képviselői –, hogy megünnepeljék a közösségépítés elmúlt öt évét, és megnyissák azt a nagyszabású kiállítást, amely a külhoni szakkörök munkájának legszebb gyümölcseit mutatja be.
A háromnapos találkozó nem csupán a szakmai egyeztetésekről és a jövő tervezéséről szólt, hanem mindenekelőtt az ünneplésről. Ahogy a Nemzeti Művelődési Intézet székházának aulájában megnyílt, kárpátaljai alkotásokat is felsorakoztató tárlat is bizonyítja: a kézművesség a Kárpát-medencében ma is élő, közösségeket megtartó erő.
A megnyitón felszólalt Nagy Edina, a Nemzeti Művelődési Intézet ügyvezető igazgatója, aki beszédében kiemelte az elmúlt öt év hatalmas eredményeit és a határokon átívelő hálózat erejét.
"Ez a nap egy ünnep, az alkotás, az összefogás, a tudásmegosztás és a közösség erejének 5 éves ünnepe, egy olyan közös siker kiemelkedő pillanata, amely az elmúlt 5 év során emberek tízezreit kapcsolta össze"
– fogalmazott az ügyvezető. Kiemelte, hogy a kiállított tárgyak sokkal többet jelentenek puszta esztétikai élménynél:
"Amikor majd körbetekintünk a kiállításon, nem csupán kézműves alkotásokat látunk. Minden tárgy mögött ott van egy közösség, egy emberi történet, egy találkozás, egy beszélgetés, egy mosoly, egy közösen eltöltött délután. A hagyomány nem emlék, hanem élő örökség olyan örökség, amelyet nem vitrinekben őrzünk, hanem egymásnak adunk tovább kézről kézre, nemzedékről nemzedékre, közösségről közösségre."
Az ünnepi eseményen Závogyán Magdolna, az ASzakkör program megálmodója is megosztotta gondolatait. Beszédében rávilágított arra, hogy a 21. század elidegenedő, digitalizált világában a szakkörök küldetése messze túlmutat a puszta hagyományőrzésen; valójában korunk legnagyobb kihívásaira adnak választ.
"A tárgyak önmagukban nem őrzik meg a kultúránkat. A kultúrát emberek őrzik. A kultúrát emberek adják át." – hangsúlyozta az alapító, majd rátért jelenkorunk ellentmondásaira: – "Soha ennyi információ nem állt rendelkezésünkre, mégis talán soha nem volt ekkora hiány a személyesen megélhető és megélt tudásban. Soha nem volt ilyen könnyű a kapcsolódás a világhoz, mégsem volt ennyi magányos, identitásában megrogyott, kulturálisan lézengő ember."
A beszédeket követően egy felemelő és megható pillanat következett a díszteremben: elismerő oklevélben részesültek mindazok, akik a szakköri közösségekért végzett kiemelkedő tevékenysége, elhivatottsága és a hagyományok továbbörökítéséhez való áldozatos munkája elismeréseként vehették át a díjakat.
Závogyán Magdolna zárógondolata szerint "a hagyomány valójában a látszat ellenére mindig a jövőről szól, a mi jövőnkről."
Ezt a jövőbe tekintést szimbolizálta a találkozó egyik legfontosabb mozzanata, amikor a rendezvény keretében elhelyezésre került egy időkapszula is. Hatalmas megtiszteltetés számunkra, hogy a kárpátaljai kapszulát a PRO CULTURA SUBCARPATHICA civil szervezettel közösen tölthettük meg és helyeztük el.
Az utókor számára megőrzött hengerbe a mi közösségünktől mély jelentéstartalommal bíró értékek kerültek. Elhelyeztünk benne néhány személyes sort a jövő alkotóinak. Belekerült egy fénykép is: egy közös csoportkép rólunk, amely az idei kiállításon készült a szürtei Összetartozás Emlékművénél. A kárpátaljai alkotókedvet pedig egy gyönyörű beregi keresztszemes és egy beregi szőttes képviseli a hengerben.
Mi, a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület tagjai, büszkék vagyunk arra, hogy közösségünk alkotásai méltó helyet kaptak ezen a csodálatos lakiteleki kiállításon, és nyomot hagyhattunk a jövő generációi számára is. Jó érzés visszatekinteni az elmúlt öt évre és látni: a szakkörök révén a kárpátaljai magyarság is szerves részévé vált annak a láthatatlan hálózatnak, amelyet nyelvünk, emlékezetünk és közös szimbólumaink szőnek össze a Kárpát-medence felett.
Fotó: ASZAKKÖR