Nemzeti Érték Fesztivál Kárpátalján

Időtálló magyar értékek

Első alkalommal került sor a múlt hétvégén a kárpátaljai magyarság által létrehozott, a mindennapjainkra hatást gyakorló értékeket felvonultató Nemzeti Érték Fesztiválra. A Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület (KNE) és a Kárpátaljai Fejlesztési Társaság által életre hívott fesztivál két napja értékeink lehető legközelibb megismertetését és megismerését szolgálta.

A magyar országgyűlés 2012 tavaszán fogadta el A magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvényt, röviden Hungarikumtörvényt, amelynek célja, hogy az összetartozás, a nemzet egységének erősítése érdekében összefogja a magyar kultúra szellemi és anyagi alkotásait, ember alkotta és természet adta értékeit. Ezen értékek összegyűjtésén alapszik a KNE tevékenysége is, amely az e téren végzett munkájáért 2015-ben besorolást nyert a nemzeti jelentőségű intézmények sorába.

A Nemzeti Érték Fesztivel augusztus 7-én ökumenikus istentisztelettel vette kezdetét a beregszászi református templomban, amely során a történelmi egyházak jelenlévő képviselői nem csupán Isten igéjét és üzenetét hirdették, hanem kereszténységünk és magyarságunk értékeinek fontosságát hangsúlyozták. Molnár János, beregszászi római katolikus esperes-plébános arról szólt, hogy mi, magyarok a kereszténység által Isten választott népének tagjai vagyunk, és nem véletlen, hogy magyarnak születtünk, s hogy magyarságunkat kisebbségi létben kell megélnünk. Marosi István nagybégányi görögkatolikus áldozópap prédikációjában hangsúlyozta: az érték lényege az, hogy nem változik úgy és olyan gyorsan, akár a korok és korszellemek, ezért ezek örök dolgok, amelyek erőt és biztonságot nyújtanak számunkra. "Az érték egy örök, végtelen igazság." Maksai Attila beregszászi református lelkész értékeink elértéktelenedésének sajnálatos tényéről beszélt, s arra bíztatta a jelenlévőket, hogy vizsgálják felül, mire alapozzák saját életükben az értékeket.

Az istentiszteletet követően a résztvevők a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Gross Arnold Kiállítótermében tekintették meg a Hungarikumok fotópályázatot. Molnár Eleonóra, a KNE elnöke megnyitó szavaiban a hagyományok fontosságát hangsúlyozta, amelyeket, mint kiemelte, elsősorban nem megőrizni vagy ápolni, hanem megélni és átörökíteni kell. V. Németh Zsolt környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár a kiállítás megnyitóján értékeink kapcsán elmondta, hogy mindaz, ami Kárpátalja és a helyi magyarság számára érték, az az összmagyarságot is gazdagítja, legyen szó kultúráról, alkotói tevékenységről, épített vagy éppen természeti örökségről. Magyarországon több mint 500 települési értéktár jött létre, s valamennyi megyei önkormányzatnak is van saját értéktára, erősítendő a megyei identitást. Ezekkel együtt bővült a hungarikumok listája, és a Külhoni Magyar Értéktárban már 106 határon túli értéket is nyilván tartanak - ebből 6, a kárpátaljai Rákóczi-kultusz, a Jósika orgona, a beregi szőttes és hímzés, a Vereckei emlékmű, a salánki hordó és a kárpátaljai archaikus ima a mi vidékünkön számon tartott érték, amely a KNE javaslatára került be az értéktárba.

A kiállításmegnyitót állófogadás követte, amelynek "anyagát" kedvelt és jellegzetes kárpátaljai étkek és italok alkották.

A délután folyamán szakmai fórumra került sor, amelyen a téma elismert kutatói ismertették az említett értékeket. A konferencia kezdetén Szilágyi Péter, Magyarország Miniszterelnöksége Nemzetpolitikai Államtitkárságának kabinetfőnöke tolmácsolta Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára üzenetét: "A nemzeti értékek olyan lelki-szellemi világba emelnek, amelyek megerősítik és megtestesítik, hogy élni jó, szeretni a másikat és dolgozni egymásért érdemes. Azt jelzik számunkra, hogy nemzetünk különleges kincsek birtokában van. Azt mutatják meg, hogy mi magunk hová tartozunk, milyen forrásból újulhatunk meg, mi az örökségünk, melyek a mi útjaink."

A konferencia keretében az értékek, értékgyűjtés, hungarikumok és a külhoni értékek kapcsán 8 előadás hangzott el. Pappné Máté Erzsébet, a Hungarikum Főosztály Kommunikációs és Marketing Osztályának osztályvezetője a külhoni nemzetrész értéktárainak a hungarikum-mozgalomban való helye és szerepe kapcsán tartott előadást, Molnár Eleonóra a KNE 2012 és 2015 között zajló értékfeltáró munkáját ismertette, dr. Orosz Ildikó, a Rákóczi-főiskola elnöke a főiskola bázisát mint nemzeti értéket mutatta be, Hidi László, a Pro Agricultura Carpatika Megyei Jótékonysági Alapítvány vezetője a nagydobronyi paprikatermesztésről és bulgárkertészetről beszélt. A kurucok és bodnárok földje c. előadásában Kész Barnabás történész a kárpátaljai Rákóczi-kultuszt és annak kárpátaljai emlékhelyeit, továbbá a salánki hordót mutatta be, dr. Kész Margit néprajzkutató a kárpátaljai archaikus ima és a kárpátaljai betlehemes játékok kapcsán tartott előadást, Dudics Katalin a kárpátaljai nyelvváltozatokról, Prófusz Marianna pedig a külhoni értéktár részét képező beregi szőttesről és hímzésről tartott előadást.

A nap utolsó programjaként a KMKSZ támogatásával minden résztvevő megtekinthette a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház Zoltán újratemetve c. darabját.

Másnap, augusztus 8-án a beregszászi Amfiteátrum területén folytatódott a fesztivál. A színpadon elsőként gyermek népzenei csoportok mutatkoztak be. Felléptek "Átal mennék én a Tiszán..." népdaléneklési verseny és a Szól a fülemüle népzenei és néptánc tehetségkutató győztesei. A színpadot aztán felnőtt népzenei együttesek, nevezetesen a Csipkés Együttes, a Sodró Együttes, a viski Bicskások és a Kokas Banda vették át.

A színpadon zajló előadások mellett számos egyéb elfoglaltságot és érdekességet találhattak maguknak az érdeklődők. A helyszínen bemutatta munkáját több kárpátaljai kézműves, többek között hordókészítő, szövőnő, seprűkötő, illetve borász is. A kicsiket az Értékösvény várta: aki kipróbálta mindegyik gyerekeknek szánt programot, a tojásfestést, a hímzés, szövést, bőrmegmunkálást, agyagozást, íjászkodást és részt vett egy népmese-, fegyver- és jurtabemutatót magába foglaló élő történelemórán, az részt vett a különböző játékokért folyó sorsoláson. Üres kézzel senki sem tért haza: egy-egy plüssjátékkal minden értékösvényen részt vett gyermek gazdagabb lett.

A fesztivál a Veszprém-Bakony Táncegyüttes és Szalonna és Bandája koncertjével zárult.

Az első Nemzeti Érték Fesztivál a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával valósult meg.

Espán Margaréta

Fotók: Szabó Máté