Kárpátaljai kincsek a zentai Tisza-parton
A Vajdasági Magyar Művelődési Intézet (VMMI) meghívásának eleget téve a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület delegációja is részt vett a 2026. június 12. és 13. között megrendezett zentai Tiszavirág Fesztiválon. A tizennegyedik alkalommal megszervezett, nagyszabású esemény idén egy hiánypótló kulturális programmal bővült: a Tisza-parti gesztenyefasor alatt kialakított Művészutcában a Kárpát-medence elszakított nemzetrészeinek hagyományőrzői mutatták be szülőföldjük legfőbb értékeit.
Egyesületünk számára kiemelten fontos volt ez a bemutatkozási lehetőség, hiszen a 2002-ben elfogadott Hungarikum törvény szellemiségével összhangban évek óta dolgozunk a kárpátaljai értékek felkutatásán és rendszerezésén. A zentai fesztiválra a Kárpátaljai Magyar Hímzőműhely legújabb, díjnyertes alkotásait vittük el. A kiállított darabok tökéletesen szemléltették, hogyan lehet az autentikus kárpátaljai mintakincset a mai kor igényeinek megfelelően, újszerű formában feldolgozni és továbbéltetni.
A helyszínen az érdeklődők és a médiaszakemberek számára is beszámoltunk az Egyesület értékmentő munkájáról. Kiemeltük a Nektár egységes Kárpát-medencei adatbázis fontosságát, ahová folyamatosan, rendszerezve töltjük fel a kárpátaljai értékeket. Ennek a munkának köszönhetően az összegyűjtött kincseink részletes szakmai leírásokkal és vizuális anyagokkal kiegészítve a digitális térben is bárki számára elérhetővé és kutathatóvá válnak.
Az értékbemutató nap nem csupán a látogatóknak nyújtott különleges élményt, hanem a résztvevő szakemberek és kézművesek számára is kiváló terepet biztosított a kapcsolatépítésre. A Művészutca forgatagában a magyarországi és vajdasági érdeklődők mellett a muravidéki és erdélyi kiállítókkal is lehetőség nyílt a tapasztalatcserére.
A rendezvény sokszínűségét jól mutatta a felvonultatott mesterségek sora. Míg a muravidéki küldöttség a hosszú évtizedek alatt megmentett és újraalkotott hetési viseletet és hímzést mutatta be, addig az erdélyi Szilágysomlyóról és Kolozsvárról érkezett hagyományőrzők a gyimesi, valamint a rendkívül bonyolult technikát igénylő dél-erdélyi tojásírás rejtelmeibe avatták be a közönséget. A kárpátaljai delegáció számára különösen inspiráló volt a helyi, vajdasági kézimunkázókkal való találkozás is, akik a térségükre jellemző, sajátos "tűfokos" hímzéstechnikát mutatták be testközelből. A szervezők nagy hangsúlyt fektettek a fiatalok bevonására is: a gyermekek interaktív módon próbálhatták ki az olyan egyre ritkább mesterségeket, mint a kovácsolás vagy a gyékényfonás.
A kézműves bemutatókat magas színvonalú kulturális műsor kísérte. A színpadon erdélyi vendégek, köztük a sepsiszentgyörgyi Zöld Fenyő néptáncegyüttes és a Szentivánlaborfalvi Néptánccsoport hozták el szűkebb pátriájuk táncait.
A kárpátaljai jelenlétet Pál István Szalonna, Liszt Ferenc-díjas népzenész, érdemes kiváló művész és zenekarának fellépése tette teljessé. A viski és péterfalvai gyökerekkel rendelkező művész zenei válogatása az egész Kárpát-medencét felölelte, de természetesen a kárpátaljai dallamok is kiemelt helyet kaptak a repertoárban. A Tisza partján felcsendülő hazai dallamok mindannyiunk számára a kulturális összetartozás és a szülőföldhöz való ragaszkodás legszebb bizonyítékai voltak.
A Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület ezúton is köszönetét fejezi ki a Vajdasági Magyar Művelődési Intézetnek a nagyszerű szervezésért és a meghívásért. Bízunk benne, hogy az itt megkezdett szakmai párbeszéd a jövőben további határokon átívelő együttműködéseket eredményez.
Vajdasági Magyar Művelődési Intézet fotói: