Huszti római katolikus templom

Bár a huszti plébániáról az első írásos dokumentum csak a 14. században tesz említést, nagy valószínűséggel már jóval ősibb időkben is létezett, hiszen a várat még Szent László király építtette 1091 környékén a máramarosi sóbányák védelmére, s nyilván templom is épült vele. 

A várról még annyit, hogy az 1766. július 3-án villámtól sújtva égett le, s amit a tűzvész nem pusztított el, azt a felrobbanó lőpor fejezte be. Csodaként tartják számon, hogy amikor Scholz Felicián várkapitány a tűz elől menekülve a várhegy legmeredekebb oldalán ereszkedett le a kápolna szentelt tárgyalt mentve, épségben ért biztonságba. II. József parancsára a várat kiürítve magára hagyták. 

1459-ben Mátyás király adományából Péter huszti pap és a Szent Erzsébet templom nagy földbirtokhoz jutott a környéken. Az 1540-es években apácák is voltak Huszton, valamint ferences és Benedek rendbeli szerzetesek, akik erős ellenállást fejtettek ki Luther tanaival szemben. Ám hiába, mert 1555-ben a hitközség plébánosa egész nyáját átvitte a hitújítók táborába. 

Csak 1765-ben állíttatott vissza a koronaváros plébániája. Sok kísérlet történt az ősi templom visszaszerzésére, míg végül 1799-ben letették az alapkövét a mostani templomnak. 1945 után megsemmisítették az egyházi okiratokat és a felbecsülhetetlen értékű történelmi feljegyzéseket. Az elnémított harangok 1988 karácsonyán szólalhattak meg újra.

Forrás:munkacs-diocese.org/hu