Honfoglalás-kori süvegcsúcs és emlékhelye

2017 június 1-jén, ünnepélyes keretek között avatták fel a honfoglalási emlékhelyet a beregszászi Kishegy lábánál. Ezen a helyen, 1890-ben, kőfejtőmunkások egy gazdag magyar lovassírra bukkantak, melynek leletei új fényt derítettek a honfoglaláskori Magyarország történetére. 

A Kishegyen található sírhely  felfedezése különleges jelentőséggel bírt. A sírból egy szablya, aranyozott ezüst süvegcsúcs, nyílhegyek, csatok, övveretek és egyéb tárgyak kerültek elő. Az egyik legkiemelkedőbb lelet a szablya volt, melynek tokozását 5x8 cm-es aranylemez díszítette. Ezenkívül a sírban találták meg az aranyozott ezüst süvegcsúcsot, amely a honfoglalás kori magyar lovasság egyik fontos kelléke volt, valamint a harcos életét és rangját egyértelműen tükröző egyéb övvereteket, csatokat, tegezmerevítő pálcákat és egyéb fegyvereket.

A leletek tanulmányozása révén a régészek és történészek újabb bizonyítékokat nyertek a honfoglalás kori magyar kultúra és katonai életmód részleteiről. 43 évvel később, egy újabb sírt is felfedeztek mindössze 30 méterre a korábbi helyszíntől, ami arra utalt, hogy egy nagyobb kiterjedésű temető húzódhatott ezen a területen.

A leletek tudományos jelentőségét elsőként Lehoczky Tivadar, a magyar tudományos élet kiemelkedő alakja is felismerte. Lehoczky, aki nemcsak a magyar, hanem az ukrán és román tudományos közéletben is jelentős munkát végzett, közbenjárására a honfoglalás kori leletek – köztük az egyedülálló süvegcsúcs – a Magyar Nemzeti Múzeumba, Budapestre kerültek.