Hollósy Simon festőművész munkássága

Gertenyesi Hollósy Simon Máramarosszigeten született 1857. február 2-án. Édesapja, id. Hollósy Simon örmény kereskedő volt, aki 1848 után változtatta Korbuly-ról Hollósy-ra a nevét.

Simon előbb kereskedelmi iskolába járt, majd Budapesten tanult a Mintarajziskolában. 1878-tól pedig Münchenben Gabl és O. Seitz mellett képezte magát. Ebben az időben főként életképeket, zsánereket festett. Képein - melyeknek visszatérő színe a tüzes kobaltkék - kocsmákban italozók, parasztlányok és huszárok szerepelnek. Ekkor készült a Meditáló szerzetes (1883) és az Almatolvajok (1884) című alkotása. 1885-ben festette meg a Tengerihántás című képét, mellyel mind külföldön, mind Magyarországon nagy sikert aratott.

1886-ban magániskolát nyitott Münchenben. Szakítva a müncheni iskola tanításával, új szemlélet szerint festő fiatal tehetségekkel vette körül magát. Tanítványait közé tartozott Csontváry Kosztka Tivadar és Rudnay Gyula is. Ebben az időszakban alkotta meg a Mulató társaság (1888), az Áldomás (1897) és a Két tűz között (1891) című képeit.

Nagy terve volt a Rákóczi-induló megfestése. Nem egy eseményt akar megfesteni, hanem a felszabadító harc jelképét szerette volna művészetével kifejezni. 1895-től kezdve 25 éven át készített vázlatokat a témához vázlatokat, ám a kép sohasem készült el.

1896-ban Ferenczy Károllyal, Réti Istvánnal, Thorma Jánossal és Iványi-Grünwald Bélával megalapította a nagybányai művésztelepet, s oda költöztette át müncheni iskoláját. A nagybányai iskola Európa-szerte ismert és keresett lett. A nagybányai művészek első együttes kiállítását 1897-ben a régi pesti Műcsarnokban rendezték.

Hollósy - miután számos kérdésben nem értett egyet művésztársaival - 1902-ben elhagyta Nagybányát. Ezt követően előbb Fonyódon, majd Vajdahunyadon, végül Técsőn telepedett le. Életképeket festett a técsői parasztokról, a földművelésről. A Tisza, a Nereszen-hegy és a magyar történelem eseményei is megihlették. Művei elsősorban a naturalizmus és a realizmus jegyében készültek, ám a plein air és az impresszionizmus elemeit is felhasználta. Ebből az időből származik a Técsői tájkép, a Boglyás táj, az Alkonyat boglyákkal című alkotása. Egyik utolsó képe az 1918-ban festett Önarckép.

Técsőn hunyt el 1918. május 8-án. Szülővárosában, Máramarosszigeten helyezték örök nyugalomra.

Számos képét őrzi a Magyar Nemzeti Galéria.

Técső nem felejtette el Hollósy Simont.

1988. február 2-án alakult meg a Técső Hollósy Simon Kör, mely a helyi magyarok összefogását hivatott szolgálni. A szervezet emléktáblát helyezett el azon a técső házon, amelyben Hollósy élete utolsó éveit töltötte. Megalapították a Hollósy-díjat, melyet minden évben egy-egy jeles képzőművésznek ítélnek oda.

Évente megrendezik a Técsői Hollósy-napokat, továbbá a Hollósy Simon alkotótábort.

Nagy látogatottsággal büszkélkedik a Técsői Hollósy Simon Galéria.

Szintén a festőművész nevét viseli a helyi középiskola is.

2006-tól a técsői református templom parkjában áll Hollósy Simon mellszobra, mely Tóth Emőke szobrászművész alkotása.