Görögkatolikus templom

Nagyszőlőstől 7 km-re, a Tisza jobb partján fekszik Fancsika települése, melynek első említése 1303-ból való.

A falu lakosságának jelentős része görögkatolikus vallásúnak vallja magát. A Fancsikai Görögkatolikus Egyházközség a Munkácsi Egyházmegye legősibb parókiái közé tartozik. Az 1908-as sematizmus adatai szerint a közösség 1693 előtt Szőlősvégardó filiája volt. Az 1747-ben megjelent összeírásban fatemplommal és az adott időszakban jelentősnek tekinthető 40 görögkatolikus családdal rendelkezett. Ősiségére utal az 1821-es parochia antiqua, azaz ősi parókia feljegyzés is.

Az egyházközség hívei évszázadokig az 1688-ban épült fatemplomban végezték a szertartásokat. 1902. október 26-án szentelte fel Firczák Gyula munkácsi püspök azt a szilárd anyagból készült templomot, amely jelenleg is az egyházközség liturgikus szükségleteit szolgálja. A templom titulusában nem történt változás az idők folyamán. A fatemplom és a kőtemplom is Urunk Jézus Krisztus mennybemenetele (Áldozócsütörtök) tiszteletére volt szentelve.

A templomot 1949-ben elvették a görögkatolikusoktól és a pravoszlávoknak adták. A rendszerváltás út, csak 1991-ben kapták vissza a görögkatolikusok az istenházát.

Az új kőtemplomban valószínűleg a régi fatemplom ikonosztázionját állították fel egykor a fancsikai hívek. Az értékes középkori képeket azonban a pravoszláv használat idején, 1975-ben átfestették. A munkácsi művészek kilétét homály fedi, mert csak az iniciáléik maradtak fenn. Néhány évvel ezelőtt a Rómer Flóris Terv támogatásával sikerült restaurálni az ikonosztázionból hat oromzati próféta és két apostol ikonját. A tisztítást és konzerválást Lángi József restaurátor végezte.

A templomhajó falán üvegezett keretben őrzik azt a nyomtatványt, mely a Keresztút című festmény adományozóinak névsorát rögzíti 1938-ból.