Ferences templom és rendház

Az első, gótikus ferences kolostort a Perényiek alapítottak a XV. század végén a város fölé emelkedő Fekete-hegy sziklateraszán. A hagyomány szerint itt őrizték a mohácsi vész után Kapisztrán Szent János földi maradványait. 1556-ban azonban a kolostort lerombolták, a szerzeteseket elűzték, Kapisztrán Szent János ereklyéit pedig a kútba dobták.

A Perényiek 1668-ban hívták vissza a ferenceseket Nagyszőlősre. Perényi Ferenc, a város földesura, belekeveredett a Wesselényi-féle összeesküvésbe. A kivégzéstől úgy menekült meg, hogy katolikus édesanyja közbenjárására az állami kincstárba 200 000-ret fizetett, felépített egy ferences rendi zárdát egy római katolikus templommal együtt Nagyszőlősön, maga pedig katolikus hitre tért. Az új rendház 1671-ben készült el. Azonban ez az épület 1747-ben a szerzetesek irataival és bútoraival együtt leégett. A rendház 1750-ben a romok felhasználásával, barokk stílusban épült újjá. A szovjet érában először városi múzeum működött a kolostorban, majd évekig üresen állt. 1989-ben került vissza a rend tulajdonába, s két év alatt teljesen felújították. 

A kolostor mellé emelt barokk templomot 1889-ben klasszicizáló stílusban átépítettek. Déli tájolású szentélye keskenyebb és alacsonyabb a templomhajónál, amely lekerekített négyzet alaprajzú, felülről félgömb alakú kupola zárja. Falfestményei a XIX. századból valók, berendezése barokk stílusú. A templomhajóhoz észak felől íves karzat csatlakozik, amely fölé a torony épült. A templomot a szovjetek átmenetileg a pravoszláv egyházközösségnek adták át, majd raktárként használták. 1989-ben Paskai László bíboros, esztergomi érsek kárpátaljai látogatása után az állam visszaadta a templomot az egyháznak. Az épület teljes felújításra szorult, a munkálatok két éven át tartottak. 2001-ben a Teleki László Alapítvány irányításával a teljes tetőszerkezetet megújították.