Fedák Sári munkássága

A sokak által csak Zsazsaként ismert magyar színésznő, énekesnő, primadonna Fedák Sári (teljes nevén Fedák Sarolta Klára Mária) 1879. szeptember 27-én látta meg a napvilágot Beregszászban, dr. Fedák István Bereg vármegyei tiszti főorvos és Kokály Emília családjában.

Hamar kitűnt előadói tehetsége, s bár szülei nem örültek volna, ha a színészi pályát választja, az akaratos ifjú hölgy elérte célját.

Budapestre került Rákosi Szidi színiiskolájába, melyet 1899-ben fejezett be. Rögtön munkát is kapott: a Magyar Színház társulatánál helyezkedett el. A Gésák című darabban, Molly szerepét játszhatta el. 1900-tól számos színházban megfordult.

Egyik legemlékezetesebb darabja a Kacsóh Pongrác által megzenésített János vitéz, melyet 1904. november 18-án mutattak be a Király Színházban. A darab különlegessége, hogy Fedák Sári János vitéz alakját formálta meg bő gatyában és karikás ostorral a kezében. 574-szer játszotta el ezt a szerepet.

A következő években Zsazsa sikere töretlen volt. Játszott Pozsonyban, a Népszínházban, a Király Színházban, a Vígszínházban, a nyíregyházi színházban.

Aztán jött az első világháború, s Fedák Sárinak a politikai szerepvállalása miatt (előbb az Osztrák-Magyar Monarchia ellen buzdított, majd a Tanácsköztársaság ideje alatt a Vörös Hadseregbe való belépésre agitált) menekülnie kellett. Bécsbe ment. Ám a rendőrség elfogta, és rövid időre a bécsújhelyi börtönbe zárták. Miután szabadon engedték, 1920-ban és 1921-ben csak Bécsben játszhatott. A külföldi vendégszereplés nem okozott neki gondot, hiszen hat nyelven beszélt. Fellépett Berlinben, Párizsban és az Amerikai Egyesült Államokban is. Hazatérése után, 1923-ban a Fővárosi Operettszínház primadonnája lett.

Az 1940-es évek elején az Új Magyar Színház vezető színésznője volt. A politikai szerepléstől nem tudta távol tartani magát. 1944-ben a bécsi Donausender német náci rádió munkatársaként a háború folytatása mellett állt ki, ezért a II. világháború után a Népbíróság "nácirajongónak" bélyegezte, és népellenes bűntettben bűnösnek találta. Két év börtönre és vagyonelkobzásra ítélték. Büntetését másodfokon nyolc hónapra mérsékelték, emellett három évre eltiltották foglalkozásának budapesti gyakorlásától, továbbá politikai jogait öt évre felfüggesztették. Vagyonát végül nem kobozták el.

Szabadulása után visszavonultan élt Nyáregyházán. Soha többé nem lépett színpadra. 1955-ben hunyt el. Budapesten, a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.

Hogy mi tette igazán naggyá Fedák Sárit, nehéz megállapítani. Állítólag nem ő volt a valaha látott legszebb színésznő, s a hangja sem volt tökéletes. Ám mégis olyan kisugárzása volt a színpadon, melyre csak nagyon kevesen képesek. Tánctudása, temperamentuma elvarázsolta a közönséget.

Szerepei között volt a Bob herceg (Huszka Jenő: Bob herceg), a János vitéz (Kacsóh Pongrác: János vitéz), Sybill (Jacobi Viktor), Kamilla (Molnár Ferenc: Farsang), Fehér Anna (Gárdonyi Géza), Koltay Bubu (Eisemann Mihály: Ezüst menyasszony), Tarcali Darázs Katalin (Eisemann Mihály: Tokaji aszú), Rab Mátyás (Czobor Károly), Antónia (Lengyel Menyhért), Ilona grófnő (Lehár Ferenc: Cigányszerelem).

Filmszerepeket is vállalt. A Mámi (1937), a Hazafelé (1940), a Tokaji aszú (1941) című filmekben láthatjuk.

Ady Endre ezt írta a fiatal Fedák Sáriról az első nagyváradi vendégjátéka révén: "Fedák Sári nem az a lány, akiről hideg melegséggel vagy meleg hidegséggel lehet szólni és írni. Ő első Fedák Sári. Egy és szuverén. Valaki és teljes valaki. Egyéniség, aki nem paktál, s aki nem reflektál semminemű türelemre. Tessék csak bátran nézni, látni és ítélni. A Bereg megyei bakfis egyszerre csak fölszaladt a színpadra. Mint a gyötrelmes, erős, szűz vihar, végigsöpört ott mindent. Trónjaikról lerángatott autokrata színpadi királynőket, félelmetes bálványokat, szent és sérthetetlen formákat, tradíciókat és konvenciókat. A kis bálványdöntő úgy tett a züllött budapesti színházi világgal, mint Napóleon az egyesült seregekkel. Fedák Sári is fölforgatta s megcsúfolta a színpadi hadakozásnak minden becses, régi elvét. Nem volt újságíró dandárja, nem volt haditerve, ignorálta a kulissza küzdelmeit. Nekivágott a csatatérnek, a színpadnak, s megnyert minden csatát."

Magánélete sohasem volt titok, igazi celebként viselkedett. 1928-ban Útközben címmel jelent meg memoárja Szöllősi Zsigmond gondozásában.

Évekig élettársi viszonyban élt Molnár Ferenc íróval, akivel végül 1922. október 11-én kötött házasságot. Viharos kapcsolatuktól gyakran volt hangos a sajtó. Végül 1926-ban elváltak.

Zsazsa önmagával szemben mindig szigorú volt. Noha tudta, hogy a közönség rajong érte, ritkán volt elégedett a saját játékával. Számtalan legenda, anekdota fennmaradt az utókorra vele kapcsolatban. Ezek egyike a kártyajátékok szeretete. Ha ezt halljuk: "Fedák Sári mindent visz!", tudjuk, hogy a kártyajátékok világába tévedtünk, ahol igen értékes bemondásnak számít a művésznő neve. Méghozzá két kártyajátékban is szerepel Fedák Sári neve. Az egyik az alsós játék, melynek egyik bemondása volt a Fedák Sári. Ebben az esetben a játékos arra vállalkozott, hogy a piros királlyal vigye el a hetedik ütést.

A Bolond Istók újságban olvashatjuk 1901-ben: "...nálam még a paskevics járja, tanítóéknál persze már alsóst játszanak »Fedák Sárival«. Ez most a módi."

A másik kártyajáték az ulti, amelyben a "fedáksári" a legnagyobb kontrafokozatot (64-szeres szorzást) jelenti.

Hogy miért pont Fedák Sári nevét választották ezekben a kártyajátékokban, az talán már sohasem derül ki. Mindenesetre maga Zsazsa is szeretett kártyázni, állítólag beregszászi kastélyát is kártyán nyerte.

Emellett egy gesztenyés sütemény is viseli a művésznő nevét.

Az utókor sem felejtette el Zsazsát. 2015-ben nyílt meg Budapesten a Fedák Sári Színház. 2016-ban Szűcs Nelli színművésznő Fedák Sári életét bemutató önálló estjét láthatta a kárpátaljai közönség. 2018-ban szobrot avattak Beregszászban a város egykori szülöttjének tiszteletére. 2020-ban Beregszászban átadták a Fedák Sári Kulturális Központot. A városban működő Beregvidéki Múzeum pedig több mint 300 darabból álló képeslapgyűjtemény őriz Zsazsáról.

2021-ben Szűcs Nelli művésznő kezdeményezésére a beregszászi színház jótékonysági alapítványa Fedák-díjat hozott létre. A díjat jelképező szobor Kolodko Mihály alkotása. A díjat azoknak a magyar ajkú színészeknek ítéli oda, akik munkájukkal már legalább 15 éve ugyanannál a színháznál tevékenykednek, illetve a Fedák Sári által is szem előtt tartott értékeket képviselik. 2021-ben ketten részesültek díjazásban: Bogdán Zsolt kolozsvári színművész, valamint Vass Magdolna beregszászi színművésznő.

Szintén 2021-ben mutatta be Szűcs Nelli és Tarpai Viktória a Dobronyi Rózsát Zsazsának, avagy ki a Tisza vizét issza... című előadását.