Dolha
Turul-emlékmű
A Rákóczi-szabadságharcnak számos kárpátaljai emlékhelye van. Ezek közé tartozik az Ilosvai járásban fekvő Dolha is, ahol 1703. június 7-én Károlyi Sándor nyolc század katonával és egy század vasas némettel csapott össze az ott állomásozó kurucokkal. Károlyi győzelmet aratott, sőt három toborzózászlót is megszerzett, melyeket a császári udvarba vitt.
A dolhai csatában elhunyt kurucokat Mihály pap vezetésével a falusiak temették el az akkori görögkatolikus fatemplom kertjében. Néhány évszázaddal később a hívek a fatemplom helyére kőtemplomot akartak építeni, s amikor kiásták annak alapjait, rátaláltak az egykori hősök földi maradványaira.
A kihantolták a csontokat 1909. november 8-án ünnepélyes gyászszertartás keretében az új templomban egy közös sírban helyezték örök nyugalomra.
A kárpátaljai magyarok más formában is megemlékeztek az egykori ütközetről: a szabadságharc kezdetének 200. évfordulóján, 1903-ban Rákóczi Szövetség és a Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség emlékoszlopot állított a csatahelyre, a város főterére. A 1,5 méter magas obeliszk tetejére egy aranyozott turulmadár került karmai között karddal, a talapzatra pedig egy kuruc dal ruszin változatát rótták:
"Istennel a hazáért és a szabadságért! -
A II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának első csatájában
1703. június 7-én elesett kuruc vitézek emlékére.
Kiontani vérem apámért, anyámért,
megöletni magam szép gyűrűs mátkámért.
Meghalok én még ma Magyar Nemzetemért."
A Görög Katholikus Szemle 1903. június 14-i száma így tudósított az eseményről:
"Junius 8-án, Pünkösdünk másodnapján és a koronázás évfordulóján a dolhai esperesség hívei processió-ban jöttek Dolhára a templomtérre, hol körülbelül 5000 ember volt jelen. Fél kilenckor Balogh prépost-vikárius fényes assistenciával és 8 kerületi pap concelebrálása mellett szent misét mondott, melynek végével a piacon felállított emlékjelhez ment a papság és a hívek kíséretével s panachidát végzett az elhult kurucokért, majd megszentelte az emlékjelt. Maga az emlékjel fehér márvány oszlop, tetején aranyozott turulmadárral, a turul madár alján egy kis kereszttel... Az emlékmű felállításának eszméjét Demjánovics kanonok vetette fel, ő volt Hatfaludy László főszolgabíróval együtt a mozgalom kezdeményezője, lelke, végrehajtója és megtestesítője. Tagadhatatlan érdeme az e két férfiúnak, hogy a Dolhán elesett orosz kurucokat az elfeledés homályából előhozták és emléküket megörökítették és Rákóczi szellemének megadták a kellő tisztelet, szeretet és hála adóját e napon."
1923 márciusában ismeretlen tettesek az emlékoszlopot megrongálták, tetejéről a turulmadarat leverték. A hatóságok rövidesen felújították ugyan az oszlopot, ám a madarat már nem helyezték vissza a tetejére. Két évtizeddel később, 1941-ben szintén arról írtak a lapok, hogy sikerült visszaállítani az emlékművet rajta a turulmadárral, mely csak rövid ideig maradhatott a helyén, mert néhány év múlva a szovjetek ismét eltávolították. A szabadságharc 300. évfordulójára azonban sikerült felújítani az obeliszket, melyre 2003 nyarán "szállhatott vissza" a Matl Péter munkácsi szobrászművész által készített bronz turulmadár.